172 éves az Arany János által írt Családi kör

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki számos mély, az ember lelkéhez közel álló témát dolgozott fel verseiben és prózáiban egyaránt. A család, mint társadalmi egység, szintén gyakran előkerül Arany műveiben, de talán legismertebb költeménye erről az egyszerű címmel bíró Családi kör, amelyet 1851-ben írt, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A költemény az író saját életéből merítve szól a család fontosságáról, az egymás iránti tisztelet és szeretet jelentőségéről.

Arany János az elnyomó Bach-korszak alatt és az osztrákok megszállása idején igen letört hangulatú volt, hiszen támogatta a magyar szabadság ügyét. Eszmei kilátástalanságának ellenére a Családi kör című műve, bizonyos formában felidézve gyermekkorát, egy igen derűs légkört teremt az olvasó számára, hiszen Arany megjeleníti és kiemeli a család körforgását, annak pozitív vonatkozásaival együtt.

Ez az egység, amely a családot összetartja, az idő múlásával is megmarad, hiszen a család tagjai mindig ott lesznek egymás mellett. Az Arany által megalkotott családi kör nemcsak a családtagokkal, hanem az évszakokkal, az idő múlásával és a természet körforgásával is összhangban van.

A vers további sorai azonban azt mutatják, hogy nem mindig egyszerű az együttélés, mivel a családtagoknak különböző szerepeik vannak, melyet az író szintén megjelenít művében. Az együttéléshez szükséges tisztelet és szeretet azonban meghaladja az egyéni érdekeket, hiszen a család tagjai nemcsak egymással, hanem a külvilággal szemben is egységet alkotnak, melyet az író szintén felidéz.

Az Arany által bemutatott családi kör nemcsak a tagok közötti kapcsolatokra vonatkozik, hanem az értékek megőrzésére is. A család így a hagyományok őrzőjévé is válik, amely megóvja az értékeket és továbbadja azokat a következő generációknak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Történelmi

A somoskői csoda és a macskakövek

Február 15-én ünnepelte centenáriumát Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése az anyaországhoz, miután 1920. június 4-én, a trianoni békeparancs ratifikálásával elcsatolták mindkettőt az újonnan alakult Csehszlovákiához. Érdekesség, hogy a két település visszatérése az utolsó, mindmáig érvényben lévő területi gyarapodásunk, hiszen a bécsi döntések és a világháború alatt erővel elfoglalt területek az ismert okok miatt ismételten elkerültek tőlünk […]

Továbbiak
Történelmi

Vizy Zsigmond, Balassagyarmat hőse

Messze nem kap akkora figyelmet, mint kellene, de január 29-én volt a balassagyarmati felkelés – vagy csehkiverés – 105. évfordulója. A vesztes háború poklában szenvedő Magyarország – részben a rossz belpolitikai döntéseknek „köszönhetően” – elképesztően előnytelen helyzetből nézte végig, ahogy új szomszédai még az antantnál is éhesebbek, és egyre nagyobb területeket szakítanak ki az egykori […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Felvidék Történelmi

Szlovákia nem elszakított terület?

Szlovák államfőaspiráns: „Nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni. Amíg így értelmezi valaki a szomszédját, addig a történelem túszai leszünk.” A szlovák államfői posztért versenybe szálló Ivan Korcok korábbi külügyminiszter a kiemelt ügyek között említette Szlovákia Magyarországgal kapcsolatos viszonyát. Külpolitikai programját bemutatva hangsúlyozta, hogy Szlovákiának a történelem jó oldalán kell állnia. Hangsúlyozta: „Szlovákia számára […]

Továbbiak