Jól fogunk-e lakni a kormány által támogatott akkumulátor gyáraktól?

Már tavaly szeptemberben sérelmező cikket írtunk azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire életszerű, stílusos, hatékony vagy logikus a napelemparkok többszáz hektáros területekre telepítése, de máris újabb kérdésekkel bővíthettük értelmezési tartományunk üres foltjait.

Logikus, vagy ésszerű, ha alternatív energiaforrásokat is kutatunk, az esetlegesen megnövekvő energiafelhasználás okán, ám mint azt már kifejtettük, nem kielégítő a kivitelezési színtér. Termőföldre, mezőgazdasági területekre telepítettek hatalmas paneleket, melyeknek egy borús napon, vagy
éjszaka semmi haszna sincs. Némi erőfeszítéssel, esetleg valamivel kreatívabban ezt a gyárak, épületek, házak tetejére is fel lehet szerelni, nem lett volna szükséges az élelmezést biztosító és alapvetően a túlélésünk zálogát jelentő termőföldeket kivonni a gondozás alól emiatt.

Ám egyik probléma szüli a másikat, és az összefüggések feltérképezése végett ez egyáltalán nem lényegtelen, hogy ezeket kiszűrjük-e vagy hagyjuk tovább rombolni. Tételesen arról van szó, hogy az energiát nem csak termelni kell, hanem tárolni is. Itt pedig máris elérkeztünk a következő problémához, melytől hangos az egész sajtó: Kell-e akkumulátorgyár. Joggal vetődik fel bennünk, hogy
ha nem a lakossági energia raktározása szempontjából használjuk, akkor az autó- és technikai ipar szükségleteinek kielégítése a cél, illetve az sem mellékes, hogy az egyre nagyobb érdeklődést élvező elektromos autókban lényegében alapvető felszerelés. Hiszen a lakossági energia tárolását a világon – két ország kivételével, ahol a természeti adottságok megvoltak (vajon melyik kettő?) – már mindenhol megoldották szivattyús energiatározókkal, melyről írtunk mi is korábban.

Vonatkoztassunk el attól, hogy volt, amikor mindenki a dízelben látta a jövőt, most már az sem jó, már az elektromos lesz a megmentő, de attól is, hogy egy belsőégésű gépjármű esetében az újrahasznosítási arány kb. 80%, míg elektromos autóknál ez 40-50% csak. De ha már figyelmen kívül hagyunk
tényezőket, akkor azt is vegyük a sorba, hogy az élettartama alatt, a belsőégésű gépkocsik sokkal kevésbé környezetszennyezők. – Mindez pedig a gyártás során keletkező szennyező anyagok miatt, melynek a nagy része az akkumulátorgyártásból származik.

De akkor kell-e akkumulátorgyár Magyarországra?

A válasz meglepően egyértelmű: NEM! – De miért is?

dr. Apáti István a Mi Hazánk országgyűlési képviselője remekül foglalta össze. Egyfelől azok a kínai befektetők, akik a közmeghallgatáson egy igent vagy egy nemet nem tudtak – vagy akartak – válaszolni az elhangzó kérdésekre, hogyan lesznek kötelezhetők arra, hogy a szabályokat, törvényeket betartsák? Másfelől semmit sem lehet egyértelműen tudni a beruházásról. Elhangzott, hogy 1000
köbméter/óra, de olyan is, hogy 40.000 köbméter/nap vízfelhasználása lesz a gyárnak. Majd az érdeklődők hallhatták, hogy ivóvíz minőségű víz lesz, de szürkevizet (A szürkevíz a háztartásokban – esetleg iparban – már felhasznált, így ivásra már nem alkalmas víz, ami más célokra, így például takarítása, WC- öblítésre, esetleg öntözésre még felhasználható) is lehetett hallani. A kérdésre, hogy a technológia mitől kevésbé környezetszennyező mint a többi akkumulátorgyár, senki nem tudott választ adni. Tehát nincs egyetlen adat sem, amiről érdemben tájékoztatták volna a lakókat, és nem csak Debrecenben
fordul ilyen elő, hiszen Göd és például Fót is hasonló helyzetben van.

Tovább bővíti a sort, hogy a CATL akkumulátorgyár több mint 40 aranykoronás (egy föld termőképességét mutató viszonyító egység) termőföldön épül meg, mely a legjobb minőségű termőföldek közé tartozik. Szerencsére nem lehet a 25 aranykoronánál értékesebb termőrétegre építeni, ezért talajvédelmi tervet
kell készíteni, melynek következtében az értékes termőréteg máris Ausztriában és Hollandiában találja magát. Tehát a magyar ember ismét nem eszik abból, amit ez a föld terem.

Kivéve akkor, ha hatalmas, környezetszennyező kamionok vissza nem hozzák. Nem arról van szó, hogy nem érkezhetnek beruházások Magyarországra, hanem arról, hogy a magyarok, esetünkben a Debreceniek, Gödiek és Fótiak nem akarnak egy súlyosan kártékony gyár közelében élni.

A helyzeten súlyosbít az is, hogy a LinkedIn weboldalon a CATL akkumulátorgyár már angol nyelvű álláshirdetéseket is feladott, mivel még saját bevallásuk szerint is legalább 500 külföldi munkás érkezik majd az amúgy 9000 munkahelyet biztosító gyárba.

Magyarország számára az önellátás: a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar jelenti a jövőt. Egy ilyen adottságokkal rendelkező ország, mint ez, nem engedheti meg magának azt az arroganciát és nemtörődömséget, hogy az értékes termőföldekre gyárakat épít és az értéktelenebb, homokos, alacsony termőképességű földekre szorítja vissza az élelmezést biztosító mezőgazdasági vállalkozásokat. A lobalizmus legfőbb fegyvere, hogy elhiteti nem csak a fogyasztókkal, de a kormányokkal is, hogy a paradicsom akkor ehető, ha az óceán túloldaláról érkezik, a kukorica – avagy tengeri – pedig nem is ízlik az állatoknak, ha legalább egy tengert meg nem járt hajóval. Mindez kizárólag azért lett kitalálva és így formálva, mert a nagytőkés befektetők, hajózási vállalatok, szállítmányozási vállalatok, bankárok és mezőgazdasági nagytőkések mind jól ismerik egymást és mindent megtesznek, hogy tovább tudják növelni jövedelmeiket. Ehhez pedig már nem csak arra van szükség, hogy az igényeket kielégítsék. Már ott tartunk, hogy a mi igényeinket ők formálják. És ez addig lesz így, amíg egy ésszerű kormány nemet nem mond a globalizmus nyomására és el nem kezd lokális szintem megoldásokat keresni az önellátásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális Belföld Nógrád

Nőt, gyermeket, rokont bántalmazott egy sziráki férfi

Szirák, ahol a település tábláján nagyon találóan már csak annyi szerepel: „irak”. Ez a falu sem szenved ugyanis hiányt a bűnözőktől és egy picit hasonlít egy háborús övezetre is. Ezt mutatja a legutóbbi eset is. A Pásztói Járási Ügyészség vádat emelt egy 30 éves sziráki férfi ellen, aki az unokatestvérét a bírósági távoltartási végzés ellenére […]

Továbbiak
Aktuális Belföld

Sikertelen tréfa: meggyújtotta kollégája ruháját egy veszprémi férfi (+videó)

A komédia meglepő gyakorisággal torkollik tragédiába. Másodfokú égési sérülés lett a fűkaszás kolléga viccelődéséből. Magyarország Ügyészségének egy közleménye szerint: „Súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Tatabányai Járási Ügyészség azzal a férfival szemben, aki tréfából meggyújtotta munkatársa ruháját.” A vádirat szerint az elkövető 2023. október 2-án munkatársaival Tatabányán benzines fűkaszával dolgozott. 11 óra […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Heves

Patakba hajtott egy autó Ecséden

Nem történt sérülés. Patakba hajtott egy autó tegnap kora délután Ecséden a Szabadság úton. Személyi sérülés nem történt. Forrás: Agria TV Kiemelt kép: Agria TV Székesi Marcell View all posts

Továbbiak