Pénteki gondolatok (6.) – Tiszta lehúzás!

A plakát első blikkre teljesen normálisnak tűnik, alaposabban megvizsgálva azonban megdöbbentő a felhívás tartalma.

Október 12-re, szombatra a balassagyarmati atlétikai pályára Balassa 400 címmel rekortán futóversenyt hirdetett egy sportorigo.com nevű internetes portál. Eddig még nem is lenne semmi baj, ám a viadal nevezési díjaira tekintve rettenetesen visszahőköltem. Az előzetes, online nevezés a felnőtteknél 3500 (!), a gyerekeknél 2500 (!) forintba kerül, de ha az ember ugyanezt a helyszínen teszi meg, már 5000 (!) és 4000 (!) forint a tarifa. Mégis, miért? Azért, mert a derék induló egy szuszra lefut négyszáz, írd és mondd NÉGYESSZÁZ métert, vagyis egy kört a nyolcsávos pályán. Aztán rövid pihenőt követően vár a bátor jelentkezőre egy újabb négyszázas loholás. Persze ezt a távot nem kocogva, hanem vágtázva teszik meg a futók.

Belegondoltam: a négyszáz méteres síkfutás világcsúcsa a férfiaknál 43, a nőknél 47 másodperc, ugyanez nyolcszázon 1 perc 40, illetve 1 perc 53 másodperc. Ha rávetítem ezt az amatőr futó társadalomra, akkor is a kétszer négyszáz méter még a pihenőt beleszámítva is bőven 4-5 percen belül teljesíthető, a legjobbaknál természetesen még rövidebb ez az idő. Tehát mintegy három percnyi vágtázásért kell leperkálni az ötezer forintot.

Jó, mondaná erre a sportban kevésbé járatosabb átlagmagyar, a vidámparkban a dodzsemen is elkérnek egy futamra kábé hasonló összeget, kábé hasonló időtartamra. Csak ez a vurstli szórakozása, amaz pedig állítólag az egészségmegőrzést, a sportos életmód népszerűsítését szolgálja.

Véleményem szerint a szervezők erőteljesen szégyelljék magukat, hogy az amerikai vagy kenyai sprinterek teljesítményét meg sem közelítő emberektől, felnőttektől és gyerekektől ezért a három-négy percért ennyit el mernek kérni! Ez kérem szépen tiszta lehúzás!

Azért roppant kíváncsi vagyok, hányan jelentkeznek majd a kétszer négyszáz méter lefutására. Ha tíznél többen lesznek, megeszem a nem létező kalapom!

Helyi

Csemniczky Zoltán örökös tag lett egykori munkahelyén

Bensőséges ünnepség keretében vette át a közelmúltban a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Örökös Tagja címet Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész, az intézmény korábbi igazgatója. Csemniczky Zoltán közel ötven éve meghatározó alakja az Ipoly-parti város képzőművészeti életének. Szobrászi munkásságának egyedi érdekessége, hogy talán az egész országban egyedül ő foglalkozik a drót, mint anyag művészi megformálásának lehetőségeivel, […]

Továbbiak
Helyi

Réti Lajosra emlékezünk

Nagy-nagy szomorúsággal fogadtuk a hírt, hogy január 14-én, kilencvenöt éves korában elhunyt Réti Lajos nyugalmazott iskolaigazgató, Érsekvadkert díszpolgára, a község tájházának megalapítója és a helyi hagyományok haláláig hűséges ápolója. *** Az elmúlt tizenöt-húsz esztendőben ahányszor csak tevékenységünk kapcsán az érsekvadkerti tájházba érkeztünk, Réti Lajos bácsi és felesége, Margit néni mindig készségesen, körültekintő jóindulattal, kedvesen, őszinte […]

Továbbiak
Helyi

Pénteki gondolatok (13.) – Mosoly a kocsmában

Ebben a huszonegyedik századi eltorzult világban, amikor egyre inkább elsatnyulnak a személyes kapcsolatok, és az emberek nagy többsége ilyen-olyan módon teljesen visszavonultan éli mindennapjait, a homo sapiens épeszűbb fajtái mindenképpen keresik a lehetőségeket, hogy ne váljon zápultabbá, depressziósabbá az életük. Némelyik társunknak e tekintetben sokszor marad a kocsmai közeg – már ha akad. Nem tagadom, […]

Továbbiak