A Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, Dócs Dávid megkérdezte a kormányt: „Leállítják-e a jelenleg környezetvédelmi engedély nélkül törvénytelen módon épülő debreceni akkumulátorgyár építését?”
A képviselő úr hangsúlyozta, hogy mostanában a Fidesz folyamatosan azt propagálja, hogy „a most tucatszámra ide telepített akkumulátorgyárak minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek, nem kell félniük az ott élőknek, ha a szomszédjukban ilyet építenek”.
Áh igen, ismerős lózungok. A gödi Samsung gyár esetében is ugyanezeket hallhattuk, ami azóta egy kisvárossá nőtte ki magát, ami a környező településeken is egyre több lábát veti meg. Közben pedig évek óta szegik meg vezetői a környezetvédelmi előírásokat, az erdőirtásról, a légszennyezésről, szén-dioxid kibocsátásról és az állandó zajról már nem is beszélve. Dehát pénz beszél, kutya ugat, egyik kutya, másik eb, és tudniillik, az erősebb kutya… Hiába fogott össze a gödi lakosság a Samsung ellen, mintha egy bolha akarna kigáncsolni egy elefántot.
Akkoriban is ugyanezeket durrogtatta a naagy „bevándorlásellenes” Fidesz: „Hozzuk be a multikat, jó lesz, jó lesz, lesz egy csomó munkahely!”. Ma pedig itt van nekünk a Samsung, amely gyárnak ha belépsz a kapuján, gyakorlatilag Dél-Korea határát is átléped.
Miért? A gödi Samsungnak már bőven a virágkora előtt, még a hajnalán, mikor még tized-ekkora sem volt, az oda jelentkező dolgozóknak még munkába állás előtt kötelező volt tanulniuk a dél-koreai és az ukrán kultúráról, amivel alapvetően nem lenne baj, ha a vendégmunkások is tanulnának a magyar kultúráról. Csakhogy nem tanulnak. Ahogy mi, magyarok sem tanulunk azokból a végzetes hibáinkból, amikor beengedtünk a hazánkba olyan bevándorlókat, akik nem beköltözni és beilleszkedni jöttek ide, hanem hont foglalni és gyarmatosítani, továbbá kétharmados többséggel támogatva elhittük egy bevándorláspárti kormánypártnak, hogy bevándorlásellenes. Utóbbi nem is történt olyan régen.
Az egy dolog, hogy az ilyen gyárakban robotként bánnak az emberrel, mert ha csak a Samsung esetét nézzük, a dél-koreai anarchokapitalista kultúrában már a gyerekeket is úgy nevelik, hogy „a munka még a családnál is fontosabb”.
Ne feledjük el a múltunkat és legyünk éberek a jelenben, hogy lehessen jövőnk!
Dócs Dávid hozzátette: „Orbán Viktor már 2017-ben arról beszélt a gödi Samsung-gyár átadó ünnepségén, hogy a magyar gazdaság jövőjét erre a területre szeretné alapozni.” A baj tehát már évek óta elkezdődött, és egyre csak nagyobb lesz, mostanra pedig megállíthatatlan. Aminek Gödön 2017. óta katasztrofális következményei lettek, most Debrecenben folytatódik.
A képviselő kiemelte, hogy a debreceni CATL akkugyár területe a magyar termőföld védelmének szempontjából kifejezetten megbotránkoztató, hiszen az ország legértékesebb földjeiről van szó, amelyeket 221 hektárnyi területen tesznek mérgezetté és megművelhetetlenné.
„A Mi Hazánk Mozgalom is tüntetett a külföldi akku invázió ellen, de a debreceni civilek és Schiffer András sikereként könyvelhető el a Kúria által most meghozott döntés, miszerint megsemmisítette a debreceni CATL gyár katasztrófavédelmi engedélyét.” Hozzátette, hogy az ő pártjuk célja, hogy hazánk az akku összeszerelő üzemek országa helyett az agrárnagyhatalmi státuszt célozza meg.
„Hogyan higgyük el Önöknek ezután, hogy minden rendben van az akkumulátorgyárakkal környezetvédelmi szempontból?” – tette fel a kérdést a képviselő.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: „Magyarországon minden beruházásnak meg kell felelnie a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak. Egyetlen gyár sem épülhet meg, illetve működhet, ha az emberek életét vagy a környezetet veszélyezteti.”
Ha ez így van, akkor vajon miért nem felel meg a legkevésbé szigorú környezetvédelmi előírásoknak sem több akkugyár? Aki ki tud találni egy fogósabb kérdést, az kap egy Kossuth-díjat.
A Mi Hazánk Mozgalom már 2023. február 24-én felhívta a figyelmet erre a problémára egy debreceni országos tüntetés formájában.
Kiemelt kép: villanyautosok.hu
