Történelmi
Húsz éve kapta meg hivatalosan Balassagyarmat a Civitas Fortissima címet
Nyirkos, szomorú, hideg, de hómentes időjárás köszöntött be húsz éve, 2006. január 29-én Balassagyarmatra. Az időpont örökre beleivódik a város történelmébe: ekkor kapta meg hivatalosan a település a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet. Az 1919. január 29-i harcos-véres és dicsőséges honmentő események története a második világháború után sokáig teljesen elfeledetten, csak szigorú családi… Bővebben
Bővebben...
Balassagyarmathoz köthető egy kocsihajtó rekord
Igen érdekes történelmi különlegességgel találkoztunk a minap a váci Tragor Ignác Múzeum facebook-oldalán, amelynek akad balassagyarmati érintettsége is. Történt ugyanis, hogy 1847. október 14-én egy sebességi rekord dőlt meg az Ipoly-parti várost Váccal összekötő úton. A magyarországi körökben igen népszerű Habsburg József nádor halálát követően az uralkodó, V. Ferdinánd az elhunyt fiát, István főherceget választotta… Bővebben
Bővebben...
Kicsinyített mása érkezett meg először a városba az oroszlános szobornak
A Palóc-liget legnépszerűbb köztéri alkotásának számított a múlt század második felében az első világháborús hősöknek állított úgynevezett oroszlános szobor Balassagyarmaton. Rengeteg családi kép, egyéb fotó készült a kőből faragott állat előtt-mellett és rajta. Az 1923 óta immár rendezett tanácsi joggal rendelkező Ipoly-parti város elöljárói Keviczky Hugó szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a Hősök emléke… Bővebben
Bővebben...
Négymillió forintot zsákmányoltak 25 éve a berceli postarablók
Negyed századdal ezelőtt, az utolsó 1-es számmal kezdődő „ezres napokra” fordulva a nyugat-nógrádi térség fejleményeire visszatekintve akadt iskolai névadó, emléktábla-avató, illetve nem kis feltűnést keltett, hogy két elvetemült fickó kirabolta a berceli postahivatalt. Már a záráshoz készülődtek 1999. december 9-én, csütörtökön délután négy óra tájban a berceli postán, amikor két férfi lépett be az épületbe,… Bővebben
Bővebben...
Nyolcvan éve „szabadult fel” Balassagyarmat
A kommunista-szocialista rendszerek bő négy évtizeden keresztül kiemelt ünnepnek tekintették Balassagyarmaton december 9. napját, mondván a második világháború végéhez közeledve 1944-ben ezen a napon nyomultak be a városba és foglalták el a települést a szovjet csapatok, és a katonákat egészen a rendszerváltásig „felszabadítóként” övezte kitüntetett figyelem az Ipoly-partján. A 2. Ukrán Front Plijev tábornok parancsnoksága… Bővebben
Bővebben...
Volt egyszer egy vágóhíd Balassagyarmaton
Két apropó is vezetett a cikk megszületéséhez. Egyrészt egy baráti beszélgetés alkalmával vetődött fel a PENOMAH (Pest-Nógrád Megyei Állatforgalmi – és Húsipari Vállalat) balassagyarmati üzemegységének múltja, benne többek között a civilek által „feketén” beszerzett hústömegekkel és a mára lassan kihalófélben lévő régi szakembergárdával. Másfelől otthoni képkeresés közben előkerült egy archív fotó, amely a Kóvári úti… Bővebben
Bővebben...
Halállal lakolt a mártír katonatiszt a bíboros kiszabadításáért
Sorsuk történelmi távlatokban szinte csak pillanatnyi időre fonódott össze, mégis Pálinkás-Pallavicini Antalra mártírhalál, Mindszenty Józsefre száműzetés várt. Éppen hatvannyolc esztendeje, 1956. október 30-án szabadították ki a rétsági katonák felsőpetényi házi őrizetéből a bíboros-hercegprímást. A forradalom első októberi napjaiban még meglehetősen nagy csend honolt a felsőpetényi Almássy-kastély környékén, és csak néhányan tudták, hogy ott, a szögesdróttal… Bővebben
Bővebben...
Daruval döntötték le Balassagyarmaton a szovjet emlékművet
Egyetlen puskalövés nélkül, békésen zajlottak le Balassagyarmaton az 1956-os októberi események. A szabadságharc leverését követően természetesen nem maradhatott el a megtorlás: Ábel Lajost halálra verték a pribékek, míg a többi főszereplő súlyos börtönbüntetéseket szenvedett. Az Ipoly-parti városban történt fejleményeket annak idején az egyik közeli szemtanú, Paule László mesélte el 2001-ben e sorok írójának. A Madách-ligeti… Bővebben
Bővebben...
Ötezer ember életét mentette meg a balassagyarmati „Magyar Wallenberg”
Neve nagyon sokáig a feledés homályába veszett, és csak néhány évvel a rendszerváltást követően nyerte el méltó helyét Mikó Zoltán a hős magyar férfiak arcképcsarnokában. A második világháború vérzivatarában emberek tömegeit megmentő balassagyarmati származó katonatiszt, akit a „Magyar Wallenberg” dicső címével vértezett fel az utókor, 114 éve, október 14-én született. A balassagyarmati Ady Endre utcában,… Bővebben
Bővebben...
Híres irodalomszervező fia volt a tizenötödik vértanú
Három héttel azután, hogy bestiálisan kivégezték Aradon a tizenkét tábornokot és ezredes társukat, a vár sáncárkában újra eldördültek a fegyverek: 1849. október 25-én halt mártírhalált az utókor által a tizenötödik vértanúként emlegetett Kazinczy Lajos. A nemzeti gyásznapon rá emlékezünk. De ki is volt ő, a mai közvélemény előtt vajmi kevéssé ismert kiváló katona és hazafi,… Bővebben
Bővebben...