Minden valamire való városban, ahol komoly súlyt fektetnek a kultúrára, a helyi művelődési központot a településhez kötődő híres személyiségről neveztek el. Így történt mindez Balassagyarmaton Mikszáth Kálmán, vagy Vácon Madách Imre esetében, de a kettő között félúton elterülő Rétság adós még az effajta választással.
Amióta megépült az előbb a honvédségi alakulat, majd később a város önkormányzatának fenntartásában működő létesítmény, a Városi Művelődési Központ és Könyvtár nevet viseli, ami viszont már eléggé idejét múlt, és érdemes lenne valaki által még inkább fémjelezni, emelni a nívóját.
Ráadásul nem is kell a messzi múltban révedezni, hogy megtaláljuk a megfelelő személyt. Fényes Szabolcs, a nemzetközi hírű operett dalszerző rövid ideig itt élt Rétságon, amikor családjával Nagyváradról a megcsonkított Magyarországra telepedtek át, és gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte.
A diák zenei tehetségére hamar felfigyeltek a szakemberek, hiszen már tizenöt éves korában komponált önálló műveket, mi több, az éppen leérettségizett fiatalember alkotása nyomán a rétsági dolgozószobában megszületett a „Maya”, a máig töretlen népszerűségnek örvendő és a színpadokon rendszeresen játszott operett, amelynek bemutatóját 1931. december 10-én tartották Honthy Hanna címszereplésével. Nem véletlenül hasonlították már akkor a nagy Johann Strausshoz.
Bár Fényes Szabolcs később elköltözött Nyugat-Nógrádból és elindult a fényes karrier útján, a rétsági zenei bölcsőjére mindig szívesen emlékezett vissza. Az utókor pedig a város főutcáján, a postahivatal szomszédságában, az egykori családi ház homlokzatára emléktáblát állított a zeneszerző tiszteletére.
Fényes Szabolcs tökéletes névadó lehetne a rétsági művelődési központnak, és nem is kerülne túl nagy fáradtságába a település vezetésének, mindössze a még élő rokonokkal kellene felvenni a kapcsolatot, valamint a névadásról határoznia a képviselő-testületnek, ami után már jöhetne a hivatalos ünnepség, benne a színházterem színpadján a Maya egy felújított előadásával.
