Nemrégiben jelent meg a Belügyminisztérium népesség-nyilvántartó statisztikai mutatója, amely Nógrád vármegye vonatkozásában igen elszomorító képet mutat, hiszen a korábbi tendencia folytatódott, és egyre kevesebben élnek szűkebb pátriánkban.
Ha megtekintjük a szorosabban vett számadatokat, érdekes jelenségekre figyelhetünk fel. A teljes nógrádi összlakosság esetében 2024-ről 2025-re fordulva 1607 főnyi csökkenés észlelhető, ami megközelítőleg 0,9 százalékos arány, ugyanakkor, ha szigorúan csak a városokat nézzük, ott ugyanez a mutató már 1,3 százalék, azaz az ötezernél nagyobb települések lakossága komolyabb mértékben fogy, mint a falvaké.
Külön-külön vizsgálva a fejleményeket aligha okoz bárki számára meglepetést, hogy a nógrádi városok közül Salgótarján gyérül a leginkább. Manapság már kevesebb, mint 31 ezer ember otthona a vármegye székhelye, a tavalyi hasonló arányhoz képest 1,5 százalékos az eltérés negatív irányban. Valamivel kedvezőbb a helyzet Balassagyarmaton, itt megközelítőleg 1,4 százalékos a csökkenés, míg a legjobb mutatókkal Szécsény és Rétság rendelkezik, előbbiben 36, utóbbiban 18 lakossal élnek kevesebben most, mint 2024-ben.
A falvak tekintetében az elszomorító állapotok Érsekvadkerten a legszembetűnőbbek, a nyugat-nógrádi térség legterebélyesebb községében 1,6 százalékos a lakosságszám visszaesése, azaz még a városokat is „lekörözi”. De ne csak a sajnálatos tényeket emlegessük, a nyugati részen Romhány, a keleti oldalon Nógrádmegyer szép példát mutat, hogy bőven lehet a faluba csábítani a családokat, ezekben a helységekben emelkedett az ott élők száma.
De vajon milyen körülmények járulnak hozzá az elnéptelenedéshez? Az általános okokon, mármint a természetes halandóság, vagy az elvándorlás, Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere megkeresésünkre igen különös indokokat is megemlített.
- Rétságon ebben az évezredben, azaz 2000 óta mintegy ötszáz fővel csökkentünk – kezdte röpke értékelését a város önkormányzatának irányítója. – Az utóbbi években viszont rendszeresen tapasztaljuk, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekből kihalnak, vagy elköltöznek a lakók, spekulatív szándékkal igen gyorsan felvásárolják, és a házakat mintegy munkásszállókká alakítják át. Így az egyes szobákban akár négy-öt személyt is „telepíthetnek”, akik az ipari parkban, vagy más üzemekben dolgoznak. Természetesen ezeket nem jelentik be hivatalosan. Azaz Rétságon jelentősen magasabb számban laknak, mint amennyi a hivatalos lakosságszám. Persze törekszünk mi is a növekedés érdekében, ezt szolgálja a laktanyai lakásépítési programunk, több épületbe a közeljövőben ötven családot költöztethetünk és a bővítés még folytatódik.
Egy másik megkérdezett arra hívta fel a figyelmet, hogy a családjából és a baráti-ismerősi környezetéből nem egy példát tud felhozni arra, hogy a településről Budapestre elköltözött fiatal különböző okok, így mondjuk a háziorvosi ellátás miatt megtartja állandó lakcímét a szülőhelyén, ugyanakkor már évek óta alig jár haza. Ez is jellemző jelenség Nógrád vármegyében.
A pozitív példaként szereplő Romhány polgármestere, Turi Tímea a Palóc Hírnök érdeklődésére elárulta, vélhetően annak köszönhető a körülmények kedvező alakulása, hogy az utóbbi időben több család érkezett Budapestről, igazolásul, hogy a főváros agglomerációs körzete egyre inkább kitágul Nógrád felé is, ami biztató jövőkép, különösen a vármegye délnyugati csücske fejlődése és életképességének erősödése terén.
