A Cserhát erdőit járva a természetjárók igazán érdekes gömb alakú, termésszerű képződményekkel találkozhatnak, a legérdekesebb gubacsokat a földön és a fákon lévő tölgyfaleveleken lehet megfigyelni. De, hogy valójában, mik is azok a gubacsok?
A gubacsok növényi részeken, rügy, levél, hajtásokon kifejlődő rendellenes szövetburjánzások, amit általában egy másik élő szervezet, leggyakrabban rovarok, azaz a gubacsdarazsak okoznak, ők a kiváltói annak, hogy a növény kialakítsa a gubacsot.
A darázs belepetézik a növényi részbe, a kikelő lárva a gubacs közepén fejlődik, gubacsszövettel táplálkozik, végül a kifejlett rovar a gubacsból kirágva magát elrepül. Leggyakrabban, tölgy, rózsa és csertölgyön rakják le petéiket.
A Turistamagazin oldalán számolt be dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet szakértője arról, hogy „A legszembetűnőbb, legváltozatosabb és legérdekesebb gubacsokat a tölgyeken találjuk. Ezek többségét gubacsdarazsak okozzák, de gombák, atkák, fonálférgek, vagyis nagyon sokféle más élőlény is okozhat még gubacsokat.”
A gubacsok alakja nagyon változatos tud lenni, csak a tölgyfához kapcsolódóan 200 különböző gubacs faj ismeretes.
Gubacsban lakhatnak társbérlők is, olyan rovarok, akik maguk bizony nem tudnának gubacsot képezni, de érdekes életközöség alakul ki a gubacson belül, akik jól megférnek egymás mellett, viszont olyanok is akadnak, akik semmi jót nem ígérnek a gubacsdarázs lárvájának.
Érdekesség a gubacsokról
Régen a gubacsok iránti külföldi kereslet, jelentős volt. Nagy mennyiségben szállítottak gubacsokat Magyarországról, Európa számos országába, magas gyanta és cserfa tartalma miatt, továbbá vérzéscsillapításra, cserzésre, szövetfestésre, tintakészítésére is használták.
Fotó: Rásztoka-Veres Eszter
Ha tetszett a cikk, akkor kövessél minket facebookon és olvasson tovább!
