Az NTAK-rendszer egy plusz teher a vállalkozások részére – Dócs Dávid indítványt írt a vendéglátósok védelméért

A hazai vendéglátásban dolgozóknak ismerős lehet a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és a Magyar Turisztikai Ügynökség által javasolt NTAK-rendszer, melynek gyakorlatba ültetésével elméletileg a hazai vendéglátóipart, a turisztikai szektort és az idegenforgalmat kívánnák korszerűsíteni Magyarországon, annak ellenére, hogy valójában a koronavírus miatti lezárások alatt meggyengült vendéglátóipari vállalkozásoknak nincs kapacitása egy hirtelen jött modernizációs átállásra, mely megvalósításának határideje igen szűkösre sikeredett.

Július 1-től vezetik be ezt a kötelező adatszolgáltatást. Ez az időpont május végén került bejelentésre, amely több okból is aggályos, hiszen az érintett vállalkozásoknak nincs ideje felkészülni erre a követelményre. A vállalkozások számára ez egy plusz teher, amelyre adott esetben újabb embert kell felvegyenek. Sokan emiatt akár be is zárhatnak, hiszen a plusz adminisztrációra sem idejük, sem emberük nincs – áll Dócs Dávid országgyűlési képviselő önálló indítványában, amelyet Nagy Márton István, gazdaságfejlesztési miniszter részére írt.

A javaslatot írt képviselő kifejtette, hogy a covid-lezárások ideje alatt meghurcolt vendéglátói vállalkozások már így is sokat küzdöttek a továbbműködésükért, és ezért is nem megfontolt egy ilyen adatszolgáltatói modernizációs rendszer gyors elrendelése, hiszen ennek a kezdő költségei már a kivitelezés első lépéseinél is 500.000-1.000.000 Ft-tal terhelik a vendéglátósok kasszáját, majd további, komolyabb fenntartási költségei is előléphetnek, mint például új munkavállalók felvétele a működtetéshez.

Ez azért jelent valójában problémát, mivel a szűk teljesítési idővel rendelkező vendéglátói vállalkozások sok esetben így is kevés pénzzel gazdálkodnak, és egy ilyen rendszer kiépítése annyit vinne el, hogy az akár csődhöz, így bezáráshoz vezethet.

A kis árréssel dolgozó vendéglátósoknak túlélést jelenthet a szolgáltatásaik árának növelése, az viszont válság idején vevővesztéshez vezethet, mivel az emberek megpróbálják visszafogni a költekezéseiket és a nem szükségszerű kiadásaikat. Ez újra csak csődhöz, majd bezáráshoz vezetne.

„Covid, háború, rezsiválság, infláció. Egy kis vendéglátóegység számára éppen elég megterhelő volt az elmúlt pár év. Valamint a vendéglátósok egy része családi vállalkozásban csinálja, így ez az elsődleges bevételi forrásuk. A kiöregedő vendéglátással foglalkozó családoknak nem csak nem érné már meg ezt a rendszert használni, de komoly kihívás is lenne számukra” – emelte ki Dócs Dávid.

Az indítvány további részében felmerültek még kérdések a miniszter felé, amelyek tovább boncolgatják egyrészt a kis vendéglátósok bezárásának lehetőségét, másrészt azt, hogy kapnak-e valamilyen mentességet azok, akik számára nem kivitelezhető az új rendszer működtetése.

A levélre Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, aki szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség munkája eddig is eredményes volt, és tovább szeretnék folytatni az átfogó digitalizációt és a modernizációt a hazai vendéglátóiparban és a turisztikai szektorban egyaránt.

„A szálláshelyek, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók statisztikai adatainak összevont elemzése minden eddiginél pontosabb képet fog adni az ágazat valódi teljesítményéről, ami még hatékonyabbá teheti a turisztikai támogatási rendszert. Mindez hozzásegítheti a turisztikai szektort ahhoz, hogy ne csak elérje a járvány előtti rekordszintet, hanem meg is haladja azt” – válaszolta az államtitkár, aki azt is kifejtette, hogy a kormány egyeztet az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel egyaránt.

Ezzel a probléma csak az, hogy az előbbi állítás ellenére a kormány sokszor valójában csak a hazai KKV-szektor hatékonyságát csökkenti, hiszen tavaly többek között a KATA-módosítás eredményeként is rengeteg értékteremtő magyar kis-és közepes vállalkozás életét nehezítette meg vagy egyenesen lehetetlenítette el.

Mint ahogy az Dócs Dávid is hangsúlyozta, a Mi Hazánk a multik helyett a magyar vállalkozók pártján áll, és párt frakciója a jövőben is a magyar vállalkozások és Magyarország felvirágoztatásáért fog dolgozni.

Egyéb kategória

Már lehet szavazni a 2027-es Év Élőhelyére!

Az Év Élőhelye programot az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Élőhelyvédelmi Szakosztálya kezdeményezte 2025-ben. Az idei évben három jelölt versenyez az év élőhelye címért az ártéri erdők a gyümölcsös és a sziklagyepek.  A szavazatok leadására 2026. November 03-án délig van mindenkinek lehetősége. A 2026-os évben az Év Élőhely győztese a fáslegelő lett, amely keretében… Bővebben

Bővebben...
Egyéb kategória

 A Prónay-kilátó ideiglenesen nem látogatható

Az Ipoly Erdő Zrt. tájékoztatást adott ki közösségi oldalán, mely szerint 2026.10. 07-től a hónap végéig ideiglenesen lezárják a Prónay-kilátót karbantartási munkálatok végzése céljából. Az Ipoly Erdő Zrt. arra kéri a kirándulókat és természetjárókat ebben az időszakban nem közelítsék meg a munkaterületet. Az erdészet ebben az időszakban a kilátó faszerkezet festésének felújítását végzi, amely az… Bővebben

Bővebben...
Egyéb kategória

Tíz csodás kilátó versenyben az Év Kilátója címért

Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ hetedik alkalommal hirdeti meg az év kilátója pályázatot. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a természetjárás és természeti értékek fontosságára. A természetjárók szavazni az Év Kilátója címre 2026.09.28. éjfélig tudnak az Aktív Kalandor oldalán. „Az Év Kilátója felhívás nem titkolt célja, hogy minél többen induljanak el otthonról, és ostromolják… Bővebben

Bővebben...