Napról-napra változnak az állapotok a ragadós száj- és körömfájás járvánnyal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Agrárkamara Nógrád vármegyei szervezete a minap gazdafórumot hívott életre az aktuális helyzetképet felvázolva, egyben szakértői válaszokat megfogalmazva a felmerült kérdésekre.
Bár Szlovákiában fokozott veszélyhelyzetet hirdettek, és most már a szűkebb pátriánkat érintő kishatár-forgalmat is tilalmazzák, ami többek között a Drégelypalánk és Ipolyhídvég, Őrhalom és Ipolyvarbó, valamint Ráróspuszta és Múlyad közötti átkelő pontokat, Csáki Balázs, a NAK Nógrád vármegyei elnöke tájékoztatása alapján nálunk jelenleg nincsenek korlátozás alá eső területek, de a gazdálkodók nagyon izgatottak, torokban a gombóccal várják a további fejlemények alakulását. Éppen azért szervezték meg Balassagyarmatra ezt a gazdafórumot, hogy az állattenyésztők minél tisztábban lássanak, megtudva a legfrissebb hiteles információkat, hiszen a közösségi médiában különféle összeesküvés-elméletek és „okos ötletek” terjednek.
Csáki Balázs kifejtette, a NAK Nógrád vármegyei elnökségének az a hozzáállása, hogy összpontosítva a figyelmet, a gazdálkodók „tartsák szárazon a puskaport”, reménykedve abban, hogy a mi térségünkbe nem jut el a járvány, ugyanakkor bármi megtörténhet, sok minden függ az éppen aktuális széliránytól, a madarak röptétől, vagy a vadak járásától. Személy szerint azt tartja valószínűnek, hogy sikerül időben elfojtani a járványt és Nógrád teljes területe mentes marad a bajtól. Végezetül elmondta, ha mindannyian szigorúan betartják a járványügyi intézkedéseket, akkor megmenekülhetünk a veszélytől.
A fórumon szakmai magyarázatokat adott a hallgatóságnak többek között dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, dr. Imre Sándor Nógrád vármegyei főállatorvos és dr. Rusvay Miklós, a közismert virológus professzor. A felmerülő kérdésekre adott válaszokban elhangzott, hogy azért kell Győr-Moson-Sopronban a tömeges leölés műveletét alkalmazni, mert ha a vakcinázás módszerét választják, akkor az utolsó beoltott állat leölésétől számított három éven belül nem lehet exportra szállítani bármilyen szarvasmarhát, vagy juhot, ami elképesztő és visszavonhatatlan gazdasági károkat okozna a magyar mezőgazdaságnak. A hagyományos hazai szarvasmarhák fajták, mint a szürke, vagy a magyar tarka a szakemberek megállapítása szerint valóban immunisabbak a száj – és körömfájással szemben, mint a jobban tejelő holstein-fríz tenyészállatok, de ez csapdát is jelent, mert nehezebben észlelhetőek náluk a gyengébbnek mutatkozó járvány-tünetek, de a vírus benn lapul a szervezetükben. A vadakról történő visszafertőzés azonban szinte kizárt, mert hasonló eset egész Európában nem fordult elő. Az óvatosság viszont legyen fokozott, az állatok zárt tartása egész Nógrádban erősen ajánlott.
