Nógrádi értéktárba került Ferenczy Teréz költészete

A szakavatott irodalomtörténészeken és elhivatott művészetpártolókon kívül ma már talán csak egykori szűkebb környezetében, Szécsényben ismerik Ferenczy Teréz nevét, aki a tizenkilencedik század közepe magyar költészetének kimagasló alakja volt. A néhai előd munkásságát, kulturális tevékenységét nemrégiben értéktár díjjal jutalmazta Nógrád Vármegye Önkormányzata.

Megemlékezés Ferenczy Teréz sírjánál (Fotó: facebook)

„Őt vesztettem el a kedves jó testvért/Ki elvérzett hazánk szabadságáért/És tán nincs még fejfája sem szegénynek/De nem csoda, ki tenne egy honvédnak?” – írta 1850-ben született Ó ne kérdjétek című versében a szabadságharc küzdelmeiben hősi halált halt fivére emlékének adózva Ferenczy Teréz. A fiatalon tragikusan elhunyt költőnőt a maga korában alig ismerték szerte e hazában, holott a rímek faragásával már idejekorán el kezdett foglalkozni, mivel szegénységben élő családjának nem futotta a gyermekek megfelelő szintű oktatására-nevelésére, önművelés, sok-sok olvasás útján tett szert tudásra.

Barabás Miklós festőművész portréja Ferenczy Terézről

A döntő hatás huszonnégy esztendős korában érte, és fordult érdeklődése végképp az irodalom iránt, amikor nagybátyja, a híres szobrászművész Ferenczy István pesti otthonában megismerkedett a szintén nógrádi származású Lisznyai Kálmánnal és társaival, akiket akkortájt jól ismert az irodalomkedvelő közélet. Hazatérve azonban tragédiák és csalódások érték, testvére elvesztése és egy szerelmi bánat végképp szétroppantották amúgy is feszült idegeit, és harmincéves korában az öngyilkosságba menekült.

Életműve mégis fennmaradt, verseit halála után Téli csillagok címmel Bulcsú Károly adta ki, és később, a mi századunkban, 1983-ban is jelent meg összegyűjtött antológiája. Zilahi Károly 1864-ben egy polcra helyezte őt Szendrey Júliával és Majthényi Flórával, kiemelve, hogy alkotásaira a nagy angol Byron mellett Petőfi Sándor költészete is komoly hatással volt. Dömötör János pedig a Korunk hasábjain megjelent, Öngyilkos költőinkről szóló 1873-as tanulmányában hajt fejet Ferenczy Teréz előtt. A költőnő sírja a szécsényi temetőben található és a városban utca is őrzi a nevét.

Szeptember 21-én, a Karancslapujtőn rendezett vármegyei napon dr. Limbacher Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, mint felterjesztő, és Stayer László, Szécsény polgármestere vette át Ferenczy Teréz értéktár-kitüntetését.

Nógrád

Nem mondott le az önkormányzat a strand komolyabb fejlesztéséről Balassagyarmaton

Röpke két hónap múlva megkezdődik a strandszezon, és ilyenkor rendre előtérbe kerülnek Balassagyarmaton is a fürdőhely különböző fejlesztései. A legújabb fejleményekről Csach Gábor számolt be a facebook-on. Az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervei alapján és Magos (Munk) Dezső építőmester kivitelezésében az 1930-as években elkészült, tehát immár közel százesztendős városi strand 1994-ben nyitotta meg újra… Bővebben

Bővebben...
Nógrád

Több sebből vérzik Nógrád vármegye fejlesztési koncepciója

Nemrégiben fogadta el Nógrád Vármegye Közgyűlése a 2029-ig nyúló gazdasági és fejlesztési koncepcióját. A Mi Hazánk Mozgalom képviselői szerint azonban több sebből is vérzik ez a tervezet. A koncepció leszögezi, a különböző központi támogatásokra az elkövetkező négy-öt esztendőben is komoly figyelmet fordítanak. Alátámasztásként egy táblázatot közölnek, amelyben a Terület – és Településfejlesztési Operatív Program Plusz… Bővebben

Bővebben...
Belföld Nógrád

Földrengést észleltek Salgótarjánban

2025. március 23-án helyi idő szerint 20 óra 10 perckor 2,1-es magnitúdójú földrengés keletkezett Salgótarján közelében, 4 km-es mélységben – áll a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közleményében. Az eddigi információk szerint személyi sérülés vagy vagyoni kárról nem érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez. Orosz Patrik János Összes cikk

Bővebben...