A magyar alap- és középoktatásban 14 százalékkal csökkent a magyar
diákok száma, amíg Ausztriában az ötszörösére nőtt a magyar tanulók
száma a 2010/11-es és a 2020/21-es tanév között.
Odáig jutottunk, hogy Burgenlandban minden tizedik diák tanul magyarul, ám
ez a fejlődés az egyetemeken nem jellemző, sőt kifejezetten csökken az
egyetemekre jelentkező Ausztriában tanuló magyar diákok száma, mivel az
osztrák állami egyetemek többnyire ingyenesek és nehéz bekerülni, ezért sokan
inkább a főiskolákat részesítik előnyben.
Több tízezer diák példája bizonyítja, hogy a magyar oktatás éppen kiszenved és
komoly reformokra van szüksége. Nem csak a tanárok alulfizetettsége, de az
iskolák felszereltsége, állapota, és az oktatási rendszer hiányosságai is
hozzájárulnak ehhez.
Nem elhanyagolható az sem, hogy sok helyen a felsőoktatás teljes mértékben
hiányzik, mint például Nógrád vármegyében, ahol így is a legsúlyosabb
elvándorlási adatokat mérik a fiatalok körében napjainkban.
Az oktatásnak Klebelsberg Kunói reformokra van szüksége ahhoz, hogy a
kornak megfelelő szintre emelkedhessen. Ebbe beletartozik az informatika, az
angol nyelv magasabb szintű képzése, a felesleges tantárgyak oktatásának
elhanyagolása (mint például a sokszor értelmetlen társadalomismeret, etika,
médiaismeret, amik többnyire csak filmnézéssel, telefonozással, szabad
foglalkozással telnek) és a gyakorlati ismeretek – mindennapi életre felkészítő
tananyagok – kiemelt szerepkörbe helyezése.
