Hagyományőrző konferenciát tartottak a Palóc Múzeumban

Tegnap hagyományőrző konferenciát tartottak „Palóc-Néprajzi kutatások a jelenben” címmel a balassagyarmati MNM Palóc Múzeumban.

A rendezvény szervezői arról tartottak előadást, miért létfontosságú az értékelvű hagyományőrzés a 21. században.

A rendezvény a Magyar Tudomány Ünnepe és a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos programsorozat keretében valósult meg.

A palócokról szóló konferencián több előadó bemutatkozott. Számos néprajzkutató mellett előadást tartott dr. Petercsák Tivadar, az MTA MAB munkabizottság elnöke, Prof. dr. Kocsis Károly, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézet intézeti igazgatója, dr. Limbacher Gábor múzeumigazgató, valamint Maksó Péter, római katolikus pap.

Az előadók térképen mutatták be Palócföld településhálózatát, Magyarország három fő palóc-lakta vármegyéjét, amely Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az észak-keleti régióban.

Elmondták, hogy olyan palóc származású történelmi személyekre lehetnek büszkék, mint Mikszáth Kálmán vagy Madách Imre.

Hangsúlyozták, a palóc kultúra kutatóinak közös felelőssége és elsőrendű feladata, hogy a hasonló történelmi és kulturális örökségeiket és hagyományegyüttesét tudományos alapokon felkutassák, megőrizzék, és továbbadják az utókornak és a fiataloknak, melyek kétségkívül építőelemei a magyar nemzetnek.

Kiemelték, milyen fontos számukra, hogy áldozatos munkásságuk során a tudományos és emberi öntudatuk a helyén legyen, illetve erőt kapjanak az út folytatásához.

Elmondták, hogy számukra a „Merjünk kicsik lenni!” mondás értelmezhetetlen, mert ők nagyok és büszkék szeretnének lenni. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy szívük a helyén legyen, mert amit a múzeumban is láthatnak, azt az őseik hozták létre.

Kiemelték, hogy az öntudat, az identitás, a hagyomány és a kultúra a közösséghez való tartozás alapköve, közösség nélkül pedig nincs nemzet és nincs jövő.

Bemutatták többek között „Prof. dr. Kocsis Károly: Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom” című kutatómunkáját, amely demográfiai, etnográfiai, néprajzi térképezéseket tartalmaz, melyből több példányt ajándékoztak már iskoláknak, és amellyel kapcsolatban több előadó kitért arra, hogy dinamikus csökkenést mutat, vészesen fogyatkozik a palócok népességszáma, közben pedig a folyamattal párhuzamosan növekszik a cigányság lélekszáma, ahogy haladunk egyre kelet felé Palócföldön. A felmérések szerint a cigányság lélekszáma Vác környékén 9%, Rétság környékén már 19,4%, Ózd környékén pedig már 30,2%. Azon a környéken már sok iskolát a cigány gyermekek miatt tartanak fenn, nélkülük bezárnának.

Hozzátették, világszerte azonban hatalmas a palóc gyökerekkel rendelkezők diaszpórája. Részletezték, hogy a 19. században valóságos „palóclázon” ment át a pesti értelmiség, ugyanis Magyarországon egyre elterjedt volt a palócok híre, akiket úgy ismertek, mint vidám, barátságos, adakozó, vendégszerető magyarokat, akiknek pincéje előtt senki nem ment el anélkül, hogy megkínálták volna egy pohár borral, vagy többel. Hangsúlyozták, hogy a palócok kulturális öröksége családcentrikus, melynek felerősítése napjainkban stratégiailag létfontosságú feladat, a túlélésük zálogát jelenti.

Maksó Péter, római katolikus pap arról beszélt, hogy a szorgalmas, földmunkás palócok érezték a modernizáció szisztematikus erősödését, miközben a szocializmus és a kapitalizmus egyaránt tönkretette hazánk mezőgazdaságát, a trágyát felváltotta a műtrágya, elterjedt és egyre divatosabbá vált a pillanat élvezetére tájolt mentalitás, amely a fogyasztói társadalom alapköve.

Hozzátette: „A kommunisták tudatosan kitörölték a palócok hagyományos köszönéséből, az „Adjon Isten jó napot!”-ból az Istent, és az „Istennel a hazáért” mentalitás, valamint a család szentsége ma alig értelmezhető. Én Hasznoson vagyok pap, ahol a saját szememmel látom, hogy falvaink palóc lakossága drámai fogyásban van és egyre csak elöregszik. Ma kiemelten fontos feladatunk a hagyományos tudás mozgósítása.

A növekvő lélekszámú cigányság egy jelentős része számára pedig ismeretlen a polgári gondolkodás. Az én környezetemben tapasztalataim szerint, elsősorban a cigány gyermekek 6.-7. osztályig „igazi angyalok”, azután pedig kezdetét veszi egy erkölcsi romlás, sokan már gyerekként kábítószerekhez jutnak, drogfüggők lesznek, erőszakossá és mégis nagyon törékennyé válnak. Az egyik héten hárman is, egy 14, egy 20 és egy 26 éves kábítószerfüggő fiatal öngyilkos lett. Ilyen állapotok uralkodnak Észak-Kelet-Magyarországon! Egyre csak burjánzik a bűn.

A rendezvényt a Petőfi és Madách jubileumi kiállítás megtekintésével zárták.

Aktuális

Önerőből fedte be a kátyúkat a vár alatti útszakaszon a nógrádi önkormányzat

Közel egy kilométeres útszakaszon szüntette meg a kátyúkat saját erőből az elmúlt hétvégén Nógrád önkormányzata. A vár alatt található, gyakorta használt burkolatra komolyan ráfért a javítás. A részletekről Dávid Barbara, a nyugat-nógrádi önkormányzat polgármestere számolt be. Bevezetőként hangsúlyozta, hogy az érintett terület, a Váci utca sarkától a vasúti átjáróig az önkormányzat tulajdonába került, azaz az… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Belföld

Közlemény: Újabb szomorú adatok a hazai mezőgazdaságról

A járványoktól terhelt állattartók mellett a növénytermesztőknek sincs nagy okuk az örömre. A 2024-es évet összefoglaló mezőgazdasági jelentés szerint a gabonafélék terméshozama 16 százalékkal maradt el a 2023-as szinttől. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését a tavalyi évben, ami egy valamikori agrárországban nettó szégyen. A most megjelent adatok… Bővebben

Bővebben...
Aktuális

Honnan vezet majd az út Ipolyvecéről a Felvidékre?

Nemrégiben több országos és felvidéki hírportálon megjelent az információ Szíjjártó Péter szlovákiai tárgyalásairól, amely több Nógrád vármegyei leendő fejlesztést is érintett. A megbeszélések részleteitől még április 28-án megjelent közleményben ezek közül szerepelt az M2-es autópálya Nyugat-Nógrádot átszelő folytatásának elképzelései, valamint a Balassagyarmat és Salgótarján környéki vasúti közlekedés fellendítésének kérdése. Ez utóbbi, mint a felvidéki atempo.hu… Bővebben

Bővebben...