A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk.
Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel.
Világszinten a kárpát-medencei kerecsensólyom az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén fekvő állomány.
Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási.
„A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra. Ezért is lett idén az MME 50 éves jubileumán 2024 madara.” – írja honlapján az egyesület.
A kerecsensólyom nagy méretű, széles szárnyú, az egerészölyvhöz hasonló színezetű sólyom, Eurázsiában csak az északi sólyom nagyobb nála.
Alapvetően ázsiai elterjedésű madár, ezen belül is elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található.
Világállományát 1990-ben 17 és 29 ezer, 2013-ban 6.100 és 14.900 közötti párra becsülték, Európában ennek töredéke, mintegy 5%-a él.
A veszélyeztetett faj állománya csak hazánkban növekszik.
Az MME azt írja: „Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt, akkor az ismert párok száma alig 10 volt, az akkor kezdődő, az MME által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már 150 pár körül alakul.
Nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként Nógrád vármegyében ritka öröm a megfigyelése.
Táplálkozása során talajon élő, közepes termetű rágcsálókra vadászik, főként a seregély- és galambméretű fajokat zsákmányol. Fészket nem épít, évente egyszer költ.
A sziklafalak párkányain hollók fészkét, fészekmaradványát használja, vagy pedig a csupasz párkány törmelékes talajába alakít ki a tojó egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.
Napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada a nagyfeszültségű hálózat fém traverzeire telepített alumínium költőládákban, a nyestektől és az emberektől is védetten költ.”
Kiemelt kép: europamadarai.hu
