Nógrádi értéktárba került Ferenczy Teréz költészete

A szakavatott irodalomtörténészeken és elhivatott művészetpártolókon kívül ma már talán csak egykori szűkebb környezetében, Szécsényben ismerik Ferenczy Teréz nevét, aki a tizenkilencedik század közepe magyar költészetének kimagasló alakja volt. A néhai előd munkásságát, kulturális tevékenységét nemrégiben értéktár díjjal jutalmazta Nógrád Vármegye Önkormányzata.

Megemlékezés Ferenczy Teréz sírjánál (Fotó: facebook)

„Őt vesztettem el a kedves jó testvért/Ki elvérzett hazánk szabadságáért/És tán nincs még fejfája sem szegénynek/De nem csoda, ki tenne egy honvédnak?” – írta 1850-ben született Ó ne kérdjétek című versében a szabadságharc küzdelmeiben hősi halált halt fivére emlékének adózva Ferenczy Teréz. A fiatalon tragikusan elhunyt költőnőt a maga korában alig ismerték szerte e hazában, holott a rímek faragásával már idejekorán el kezdett foglalkozni, mivel szegénységben élő családjának nem futotta a gyermekek megfelelő szintű oktatására-nevelésére, önművelés, sok-sok olvasás útján tett szert tudásra.

Barabás Miklós festőművész portréja Ferenczy Terézről

A döntő hatás huszonnégy esztendős korában érte, és fordult érdeklődése végképp az irodalom iránt, amikor nagybátyja, a híres szobrászművész Ferenczy István pesti otthonában megismerkedett a szintén nógrádi származású Lisznyai Kálmánnal és társaival, akiket akkortájt jól ismert az irodalomkedvelő közélet. Hazatérve azonban tragédiák és csalódások érték, testvére elvesztése és egy szerelmi bánat végképp szétroppantották amúgy is feszült idegeit, és harmincéves korában az öngyilkosságba menekült.

Életműve mégis fennmaradt, verseit halála után Téli csillagok címmel Bulcsú Károly adta ki, és később, a mi századunkban, 1983-ban is jelent meg összegyűjtött antológiája. Zilahi Károly 1864-ben egy polcra helyezte őt Szendrey Júliával és Majthényi Flórával, kiemelve, hogy alkotásaira a nagy angol Byron mellett Petőfi Sándor költészete is komoly hatással volt. Dömötör János pedig a Korunk hasábjain megjelent, Öngyilkos költőinkről szóló 1873-as tanulmányában hajt fejet Ferenczy Teréz előtt. A költőnő sírja a szécsényi temetőben található és a városban utca is őrzi a nevét.

Szeptember 21-én, a Karancslapujtőn rendezett vármegyei napon dr. Limbacher Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, mint felterjesztő, és Stayer László, Szécsény polgármestere vette át Ferenczy Teréz értéktár-kitüntetését.

Aktuális Nógrád Salgótarján

Az erdős sztepp élőhelyek megőrzésére indul uniós projekt Nógrádban

Az Agrárminisztérium nagyszabású fejlesztést jelentett be közösségi oldalán, ahol Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár kifejtette, hogy „Magyarország természeti területei 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat. A most elinduló 170 millió forintos uniós projekt az erdős sztyepp élőhelyek megőrzésére és fejlesztésére is ezt a nemes ügyet szolgálja.” A projekt keretében a Karancs-Medves és a… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Nógrád

Pénteki gondolatok (62.) – Tibi Mikulás bácsi

Szerencsésnek vallhatják magukat azok az idősödő férfiak, akiket nagydarab, mackós termettel és hosszú ősz szakállal ajándékozott meg a sors. Különösen akkor igaz ez, ha ezekhez a fizikai tulajdonságokhoz ember – és gyermekszerető jellem társul. Ilyenkor december elején a figyelem középpontjába kerülhetnek, főleg a legfiatalabb nemzedék részéről. A Balassagyarmaton élő Tibi bácsi is ilyen. A hetvenes… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Nógrád

Fontos a romhányiaknak a legendás törökmogyorófa megőrzése

Romhány két legjelentősebb történelmi értéke a falu délnyugati szegletében található törökmogyorófa, valamint a Rákóczi-szabadságharc turulmadaras díszítésű emlékműve a Szátok felé eső településvégen. Előbbi tekintetében az utóbbi időben elég aggasztó hírek érkeztek, míg utóbbi környékét nemrégiben újította meg a község önkormányzata. A törökmogyorófáról számtalan legenda született az elmúlt két évszázadban, ezek közül talán a legnevezetesebb, hogy… Bővebben

Bővebben...