Nógrádi értéktárba került Ferenczy Teréz költészete

A szakavatott irodalomtörténészeken és elhivatott művészetpártolókon kívül ma már talán csak egykori szűkebb környezetében, Szécsényben ismerik Ferenczy Teréz nevét, aki a tizenkilencedik század közepe magyar költészetének kimagasló alakja volt. A néhai előd munkásságát, kulturális tevékenységét nemrégiben értéktár díjjal jutalmazta Nógrád Vármegye Önkormányzata.

Megemlékezés Ferenczy Teréz sírjánál (Fotó: facebook)

„Őt vesztettem el a kedves jó testvért/Ki elvérzett hazánk szabadságáért/És tán nincs még fejfája sem szegénynek/De nem csoda, ki tenne egy honvédnak?” – írta 1850-ben született Ó ne kérdjétek című versében a szabadságharc küzdelmeiben hősi halált halt fivére emlékének adózva Ferenczy Teréz. A fiatalon tragikusan elhunyt költőnőt a maga korában alig ismerték szerte e hazában, holott a rímek faragásával már idejekorán el kezdett foglalkozni, mivel szegénységben élő családjának nem futotta a gyermekek megfelelő szintű oktatására-nevelésére, önművelés, sok-sok olvasás útján tett szert tudásra.

Barabás Miklós festőművész portréja Ferenczy Terézről

A döntő hatás huszonnégy esztendős korában érte, és fordult érdeklődése végképp az irodalom iránt, amikor nagybátyja, a híres szobrászművész Ferenczy István pesti otthonában megismerkedett a szintén nógrádi származású Lisznyai Kálmánnal és társaival, akiket akkortájt jól ismert az irodalomkedvelő közélet. Hazatérve azonban tragédiák és csalódások érték, testvére elvesztése és egy szerelmi bánat végképp szétroppantották amúgy is feszült idegeit, és harmincéves korában az öngyilkosságba menekült.

Életműve mégis fennmaradt, verseit halála után Téli csillagok címmel Bulcsú Károly adta ki, és később, a mi századunkban, 1983-ban is jelent meg összegyűjtött antológiája. Zilahi Károly 1864-ben egy polcra helyezte őt Szendrey Júliával és Majthényi Flórával, kiemelve, hogy alkotásaira a nagy angol Byron mellett Petőfi Sándor költészete is komoly hatással volt. Dömötör János pedig a Korunk hasábjain megjelent, Öngyilkos költőinkről szóló 1873-as tanulmányában hajt fejet Ferenczy Teréz előtt. A költőnő sírja a szécsényi temetőben található és a városban utca is őrzi a nevét.

Szeptember 21-én, a Karancslapujtőn rendezett vármegyei napon dr. Limbacher Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, mint felterjesztő, és Stayer László, Szécsény polgármestere vette át Ferenczy Teréz értéktár-kitüntetését.

Nógrád

Óvodát-bölcsődét fejleszt és zebrákat igényel a főutcára Galgaguta önkormányzata

Újabb öt évre kapott polgármesteri megbízatást a júniusi önkormányzati választásokon Galgagután Agócs Gábor. A fiatal faluvezető októberi beiktatása után programjában tételesen felsorolta, milyen területeken fejlesztené tovább a községet a 2029-ig terjedő időszakban. Agócs Gábor elöljáróban leszögezte, minden tervezett program megvalósulása meghatározó módon függ mind a befizetett helyi adók és a központi támogatások, a pályázati sikeresség […]

Továbbiak
Nógrád

Halasztódott a vezetékes gázhálózat kiépítése 30 éve Érsekvadkerten

Nem indult túlságosan szerencsésen az 1995-ös esztendő a balassagyarmati városközpontban található elektronikai üzlet tulajdonosainak, ugyanis kirabolták a boltjukat. Az Ipoly-parti városban ezekben a napokban új alpolgármestert választottak Tőzsér Zsolt személyében, míg Érsekvadkerten a vezetékes gáz kiépítésének halasztódása miatt panaszkodtak. A rendőrség korabeli tájékoztatása alapján 1995. január 5-én hajnalban ismeretlen tettesek felfeszítették Balassagyarmaton, a település központi […]

Továbbiak
Nógrád

Így indult az új esztendő 30 éve Nyugat-Nógrádban

Az óramutató járása harminc esztendője 1994-ről 1995-re fordult, és elég fordulatosan, sajnos tragédiával is köszöntött be a nyugat-nógrádi térségben. Az első újszülött Nógrád megyében a pásztói kórházban született meg, ám Balassagyarmaton a szülészeti osztályon nem tudtak hasonló jóhírről beszámolni a sajtó korabeli munkatársainak. Ellenben az addiktológiai részlegen meglehetősen nyugodtan telt a szilveszterről január elsejére virradó […]

Továbbiak