Nógrádi értéktárba került Ferenczy Teréz költészete

A szakavatott irodalomtörténészeken és elhivatott művészetpártolókon kívül ma már talán csak egykori szűkebb környezetében, Szécsényben ismerik Ferenczy Teréz nevét, aki a tizenkilencedik század közepe magyar költészetének kimagasló alakja volt. A néhai előd munkásságát, kulturális tevékenységét nemrégiben értéktár díjjal jutalmazta Nógrád Vármegye Önkormányzata.

Megemlékezés Ferenczy Teréz sírjánál (Fotó: facebook)

„Őt vesztettem el a kedves jó testvért/Ki elvérzett hazánk szabadságáért/És tán nincs még fejfája sem szegénynek/De nem csoda, ki tenne egy honvédnak?” – írta 1850-ben született Ó ne kérdjétek című versében a szabadságharc küzdelmeiben hősi halált halt fivére emlékének adózva Ferenczy Teréz. A fiatalon tragikusan elhunyt költőnőt a maga korában alig ismerték szerte e hazában, holott a rímek faragásával már idejekorán el kezdett foglalkozni, mivel szegénységben élő családjának nem futotta a gyermekek megfelelő szintű oktatására-nevelésére, önművelés, sok-sok olvasás útján tett szert tudásra.

Barabás Miklós festőművész portréja Ferenczy Terézről

A döntő hatás huszonnégy esztendős korában érte, és fordult érdeklődése végképp az irodalom iránt, amikor nagybátyja, a híres szobrászművész Ferenczy István pesti otthonában megismerkedett a szintén nógrádi származású Lisznyai Kálmánnal és társaival, akiket akkortájt jól ismert az irodalomkedvelő közélet. Hazatérve azonban tragédiák és csalódások érték, testvére elvesztése és egy szerelmi bánat végképp szétroppantották amúgy is feszült idegeit, és harmincéves korában az öngyilkosságba menekült.

Életműve mégis fennmaradt, verseit halála után Téli csillagok címmel Bulcsú Károly adta ki, és később, a mi századunkban, 1983-ban is jelent meg összegyűjtött antológiája. Zilahi Károly 1864-ben egy polcra helyezte őt Szendrey Júliával és Majthényi Flórával, kiemelve, hogy alkotásaira a nagy angol Byron mellett Petőfi Sándor költészete is komoly hatással volt. Dömötör János pedig a Korunk hasábjain megjelent, Öngyilkos költőinkről szóló 1873-as tanulmányában hajt fejet Ferenczy Teréz előtt. A költőnő sírja a szécsényi temetőben található és a városban utca is őrzi a nevét.

Szeptember 21-én, a Karancslapujtőn rendezett vármegyei napon dr. Limbacher Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, mint felterjesztő, és Stayer László, Szécsény polgármestere vette át Ferenczy Teréz értéktár-kitüntetését.

Nógrád

Nógrádi értéktárba került az egykori szügyi vármegyeháza épületegyüttese

A szeptember 21-én, Karancslapujtőn tartott vármegyei napon került be a nógrádi értéktárba, az épített környezet kategóriában az egykori szügyi vármegyeháza épületegyüttese. Talán nem is túl sokan tudják szűkebb pátriánkban, hogy Nógrád vármegye székhelye a 18. században először nem Balassagyarmat volt, hanem a várostól mintegy öt kilométerre, délre található Szügy. A történet hátterében az áll – […]

Továbbiak
Nógrád

Több településen már ezen a héten megalakultak az új önkormányzatok

Október első hetében már több nyugat-nógrádi településen megtartották alakuló ülésüket a helyi önkormányzatok. Jó néhány községben új polgármester kezdi meg munkáját és a testületi tagok sorában is számos új arccal találkozhatnak a közélet iránt érdeklődő emberek. Szügyben az elsők között történt meg váltás. Hugyeczné Giebiszer Beáta, a júniusban megválasztott polgármester portálunk megkeresésére elmondta, október elsején […]

Továbbiak
Nógrád

Pénteki gondolatok (5.) – Könyvkupac tetején

A minap megálltam egy percre a balassagyarmati Helytörténeti Gyűjtemény előtt kitett kosaraknál, ahonnan ingyenesen elvihetőek régebbi kiadású könyvek. Igazság szerint a druszámnak egy druszájáról írott regényét kerestem, amit korábban már láttam a kollekcióban, de Heinrich Mann-nak a Bourbon-dinasztia alapítójáról, IV. Henrik francia királyról írt regényét már nem találtam. Annál inkább ott volt a Világirodalom remekei […]

Továbbiak