Nógrádi értéktárba került Ferenczy Teréz költészete

A szakavatott irodalomtörténészeken és elhivatott művészetpártolókon kívül ma már talán csak egykori szűkebb környezetében, Szécsényben ismerik Ferenczy Teréz nevét, aki a tizenkilencedik század közepe magyar költészetének kimagasló alakja volt. A néhai előd munkásságát, kulturális tevékenységét nemrégiben értéktár díjjal jutalmazta Nógrád Vármegye Önkormányzata.

Megemlékezés Ferenczy Teréz sírjánál (Fotó: facebook)

„Őt vesztettem el a kedves jó testvért/Ki elvérzett hazánk szabadságáért/És tán nincs még fejfája sem szegénynek/De nem csoda, ki tenne egy honvédnak?” – írta 1850-ben született Ó ne kérdjétek című versében a szabadságharc küzdelmeiben hősi halált halt fivére emlékének adózva Ferenczy Teréz. A fiatalon tragikusan elhunyt költőnőt a maga korában alig ismerték szerte e hazában, holott a rímek faragásával már idejekorán el kezdett foglalkozni, mivel szegénységben élő családjának nem futotta a gyermekek megfelelő szintű oktatására-nevelésére, önművelés, sok-sok olvasás útján tett szert tudásra.

Barabás Miklós festőművész portréja Ferenczy Terézről

A döntő hatás huszonnégy esztendős korában érte, és fordult érdeklődése végképp az irodalom iránt, amikor nagybátyja, a híres szobrászművész Ferenczy István pesti otthonában megismerkedett a szintén nógrádi származású Lisznyai Kálmánnal és társaival, akiket akkortájt jól ismert az irodalomkedvelő közélet. Hazatérve azonban tragédiák és csalódások érték, testvére elvesztése és egy szerelmi bánat végképp szétroppantották amúgy is feszült idegeit, és harmincéves korában az öngyilkosságba menekült.

Életműve mégis fennmaradt, verseit halála után Téli csillagok címmel Bulcsú Károly adta ki, és később, a mi századunkban, 1983-ban is jelent meg összegyűjtött antológiája. Zilahi Károly 1864-ben egy polcra helyezte őt Szendrey Júliával és Majthényi Flórával, kiemelve, hogy alkotásaira a nagy angol Byron mellett Petőfi Sándor költészete is komoly hatással volt. Dömötör János pedig a Korunk hasábjain megjelent, Öngyilkos költőinkről szóló 1873-as tanulmányában hajt fejet Ferenczy Teréz előtt. A költőnő sírja a szécsényi temetőben található és a városban utca is őrzi a nevét.

Szeptember 21-én, a Karancslapujtőn rendezett vármegyei napon dr. Limbacher Gábor nyugalmazott múzeumigazgató, mint felterjesztő, és Stayer László, Szécsény polgármestere vette át Ferenczy Teréz értéktár-kitüntetését.

Aktuális Balassagyarmat Nógrád

Tiltott módon szállították Balassagyarmatra a Lázárinfó közönségét?!

A balassagyarmati Civitas Fortissima téren rendezték március harmadikán a Lázárinfó soron következő vidéki állomását. Az eseményen tömegével jelentek meg olyan személyek, akiket a hírek szerint önkormányzati falubuszokkal szállítottak a helyszínre a környező falvakból. Ami viszont a törvényi rendelkezések szerint kampányprogramra szigorúan tilos, ugyanakkor az építési – és közlekedési miniszter nyilvános fórumai annak minősülnek. Erre a… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Balassagyarmat Nógrád

Több településen kíván közösségi faültetést tavasszal a lakosság

Nemrégiben felhívást tett közzé Balassagyarmat önkormányzata, hogy közterületi faültetésre jelentkezhet márciusban a város lakossága. Több környékbeli településen is hasonló helyi akciókat kívánna a falusi lakosság. Az Ipoly-parti város vezetése kezdeményezte a tavasz beköszöntével, hogy március tizenötödikéig jelentkezhetnek a járási székhelyen élő emberek, hogy otthonuk, lakóingatlanuk elé a közterületekre díszfákat, egyéb növényeket ültethetnek, amelynek kiszállításáról az… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Egyéb kategória Nógrád

Pénteki gondolatok (68.) – Tisza és a magabiztosság

Szeretném előre leszögezni, jelen írás kizárólag a SAJÁT, SZEMÉLYES véleményemet tükrözi, és nem a Palóc Hírnök általános álláspontját, még inkább nem a Mi Hazánk Mozgalom nézetét ebben a témában. Teszem a kijelentést azért, mert a közelmúltban sokan teljesen összemosták ezt a három halmazt. Nem tetszik nekem ez a fenenagy magabiztosság a Tisza Párt részéről, amely… Bővebben

Bővebben...