Nyár közepén nem kis vihart kavart Nyugat-Nógrádban, hogy Mohorán egy mezőgazdasági telephelyen állítólag veszélyes anyagokat tárolt a tulajdonos, mindez történt akkor, amikor az egész országot felrázta az elektromos hulladék megfelelő ártalmatlanításának hiánya.
Nemrégiben Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője kereste meg levélben a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalt, tudakolózva a vizsgálat eredményéről és utóhatásairól. Ebben közölte, a vélhetően a gödi Samsung gyárból származó veszélyes hulladékot parlamenti képviselőtársa, Csárdi Antal a helyiektől kapott minta alapján bevizsgáltatta, és a vegyi elemzés során kiderült, hogy ebben bizonyos nehéziparból származó anyagok az egészségügyi határértéket több százszoros mértékben túllépik, ami óriási kockázati tényező a környéken élőkre, magára a természetre és az élővizekre is. Hozzátette, tudomása szerint ettől függetlenül az érintett telephelyen a hatóság is végrehajtotta a saját hatáskörű ellenőrzését.
A honatya több kérdést feltett a kormányhivatali illetékeseknek: mire irányult az adott vizsgálat, és az említett esettel kapcsolatban konkrétan mit állapítottak meg? Szabályos-e az anyagok tárolása, valamint egyáltalán raktározhatóak-e egy mezőgazdasági területen ilyen típusú ipari hulladéknak minősülő anyagok? Továbbá készültek-e erről a hatósági ellenőrzésről fényképek és videófelvételek? Kezdeményeztek-e a lakosság megnyugtatása céljából a tulajdonossal együtt közös bejárást az érintett területen?
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya a megkeresésre október 4-i keltezéssel, dr. Szabó Sándor főispán aláírásával válaszolt. Ebben leszögezték, a hatósági ellenőrzés során megállapították, hogy az érintett ingatlanon hulladékok elhelyezése nem történt, a tulajdonos terméktanúsítvánnyal igazolta az ott elhelyezett anyagok „státuszát”. Ezen kívül megerősítették, tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság a termékekre vonatkozóan hatáskörrel nem rendelkezik, így az ügyet mindenfajta további hatósági ellenőrzés nélkül lezárták és a lakossággal együtt folytatott helyszíni bejárás sem volt indokolt.
Ezek után minden logikus és épeszűen gondolkodó ember fejében felmerül a kérdés, amire persze senki sem adhatja meg a kellő felelet: vajon a mohoraiak által Csárdi Antal részére biztosított minta volt-e hamis? Nos, aligha. Sokkal inkább az érintett tulajdonos „kufáros” hozzáállásában keresendő a megoldás, aki mindenáron el akarta érni, hogy a végkicsengés neki kedvező módon alakuljon. Hogy ezt miként érte el? Azt már a Tisztelt Olvasó fantáziájára bízzuk!