Szállást keres a Szent Család

A karácsonyt megelőző napokban a vallásosabb vidékeken még mai napig hűen őrzött szokás a kilencedjárás, azaz a házigazdák jelképesen átmeneti otthont biztosítanak a szállást kereső Szent Családnak.

A hagyomány részletei után keresgélve egy 2005. december 23-án megjelent újság került a kezembe, a rövid életű nyugat-nógrádi hetilap, a Palóc Krónika ünnepi száma, amelyben néhai megbecsült kollégám, Sztranyovszky Béla boncolgatta a témát.

Ebben először arra keresett választ, mi lehet a magyarázata a szálláskeresésnek, annak, hogy be kell fogadni valahol Máriát és Józsefet, hiszen nincs fedél a fejük fölött és Mária utolsó órás. Az evangélistáktól indult ki, s talált felelet Lukácsnál a Heckenast Gusztáv által 1859-ben megjelent Bibliát, családja féltve őrzött kincsét lapozgatva. „Lukáts evangélioma II. rész 7. verse: Szülé azért az ő elsőszülött Fiját, és bepólálá őtet és helyezteté a jászolba: mivelhogy nem vala nékik helyek a vendégfogada háznál.”

Ezután személyes ismerőseinél érdeklődött, ők hogyan tartják a modern korban a Szent Család befogadását. Egy idős szentei asszony elmondta, „mi kilencedjárásnak nevezzük, mert ezt kilenc család végzi. Volt, amikor én csináltam, én szerveztem. Megbeszéltük, hogy a Szent Családnak szállást adunk. Én voltam az előimádkozó, én vezettem, hogy miket énekelünk. Az első háznál elkezdtük danolni, hogy szállást keres a Szent Család. Az első két versszak után bementünk az udvarba. Akkor odajött a háziasszony, fogadott bennünköt, bevezetett a házba, foglaljunk helyet és a Szent Család képét elhelyeztük az oltáron. Ezt az oltárt a befogadó család készítette, virág volt rajta, gyertyatartók. Azok közé került a kép. Ott aztán énekeltünk, elimádkoztuk a lorettói litániát is. A Szent Család így egy éjszakára helyet kapott. Aztán másnap tovább ment, a következő családnál éjszakázott, és így tovább. Kilenc helyen lakott karácsony előtt.”

A cikk végén Sztranyovszky Béla mintegy összegzésként megjegyezte: ezzel lényegében a kilencedjárást végző emberek jelképesen közösséget vállalnak az üldözöttekkel, a nehézségekkel küzdőkkel. Ha mással nem is, a közös ima áhítatában együttérzésükkel próbálnak enyhíteni a gondjaikon.

Boldog Ünnepeket Minden Olvasónknak!

Aktuális Nógrád

Körbeölelték a törökmogyorófát az Emlékhelyek Napján Romhányban

Nógrád megye több településén megemlékeztek a történelmi elődökről május 9-én, az Emlékhelyek Napján. Így tettek Romhányban is. A településen számos hely őrzi a Rákóczi-szabadságharc 1710. január 22-én lezajlott nevezetes csatájának emlékét. Ezeket járták végig a tisztelgők ezen a napsütéses szombati napon. Turi Tímea, Romhány polgármesterének facebook-on megjelent tájékoztatása szerint „ez a találkozó többet jelent egy… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Balassagyarmat Nógrád

Kazinczy-díjat kapott Gy. Szabó András

Rendkívül magasrangú szakmai kitüntetésben részesült a napokban Gy. Szabó András, balassagyarmati származású irodalomtörténész, előadóművész: a példamutatóan szép magyar beszédért átvehette a legnagyobb hazai nyelvművelési elismerést, a Kazinczy-díjat. Gy. Szabó András – aki szülőföldjéhez való töretlen ragaszkodása jegyében vette fel megkülönböztető előnevét – igazán irodalombarát környezetben nőtt fel, hiszen szülei a Balassi Bálint Gimnázium legendás tanárai… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Balassagyarmat Nógrád

Egy ottfelejtett óriásplakát mementója

Bár mára szinte minden kampányplakát eltűnt a közterületekről, azért akadt mementó, amire felfigyelhet a közlekedők szeme. Ilyen például Balassagyarmaton, az egyik belvárosi házfalon található, ahonnan még mindig Balla Mihály tekint vissza ránk. Az április 12-i választások lezárulta után szinte azonnal felerősödtek azok a hangok, amelyek követelték a különböző pártok plakátjainak mielőbbi eltávolítását a közterületekről. Ez… Bővebben

Bővebben...