Az utóbbi egy hétben egy ország ismerhette meg a szélsőbaloldali antifa
szervezet nevét, hiszen külföldi és magyarországi tagjai olyan brutális
támadásokat hajtottak végre olyan a személyeken, akiket külső jegyeik alapján az
ellenségeiknek nyilvánítottak, amin a hazai média jobb- és balszárnya sem tudott
szó nélkül átsiklani. A szélsőséges mozgalom több országra kiterjedő hálózatának
ma ismert formája bár modern találmánynak tekinthető, a 20. század első felére
jellemző kommunista és anarchista irányzatokat kívánja napjaink gyakorlatába
ültetni, és ugyanazokhoz az erőszakos eszközökhöz próbál visszanyúlni, amiket
Magyarország és Európa már megtapasztalhatott az elmúlt évszázad során a
vörösterror vérzivataros időszakán keresztül. Az antifáról szóló cikksorozatomban
a mozgalom történetét és hálózatát kívánom bemutatni, majd működésének
elemzését követően arra szeretnék rávilágítani az olvasóközönség számára, hogy
az antifához hasonló megmozdulások milyen fenyegetéseket rejthetnek
magukban a társadalom egészére nézve, és, hogy terrorizmusuk miért hordozhat
magában olyan veszélyt, amivel egy liberális vagy éppen balratolódó államban
akár polgárháborús állapot is előidézhető.
Az antifa eredete a 20. század első felére nyúlik vissza
Bár első áttekintésre az antifa mozgalom eredeti céljaival a politikai
világnézetektől független, vagy éppenséggel mérsékelt elveket valló érdeklődő
egyes esetekben még azonosulni is tud (hiszen a szervezet követői magukat már
a kezdetekkor csakis a fasizmus elleni fellépés zászlóshajójaként próbálják
definiálni), igazából egészen az alakulásától számítva erőszakos szélsőbaloldali
eszméket tömörít magába.
Az antifa elődjének ötlete Olaszországból eredeztethető, hiszen Benito Mussolini
1922-es hatalomátvételét követően széles körben megalakult a magukat
antifasisztáknak hívók közössége, amely szembe kívánta magát helyezni a
tekintélyelvű ideológiákkal. Az olasz antifasiszta ellenállás megszerveződését
követően beszélhetünk német vonatkozásokról is, hiszen a weimarizálódás ideje
alatt tevékenykedő kommunista félkatonai szervezet, a Vörös Frontharcos
Szövetség alakított ki egyfajta ellenpólust a feltörekvő nemzetiszocializmussal szemben.
Bár a modern Antifasiszta Akció elődjének kezdetekor csupán kommunista és
anarchista elemei sorakoztak fel a közösség zászlaja alatt, később csatlakoztak
hozzájuk pár fokkal mérsékeltebb szocialista szervezetek és politikusok is. A német nemzetiszocializmus 1933-as hatalomra kerülését követően, mivel mindenfajta kommunista szervezkedés határozottan tiltva volt, egészen a II. világháború lezárásáig nem tudott működni a szélsőbaloldali mozgalom.
Később az NSZK-ban szerveződött újjá a most ismert antifa.
A világháborút lezáró 1945-ös évtől kezdve még évtizedekig nem lelhetőek fel
antifasiszta szervezetek és csoportok, így akkor úgy nézett ki, hogy annak
emlékezete és gyakorlata a nyugati államokban homályba vész. Ezen mozgalmak
későbbi váratlan újjáalakulásának története ideológiájának némiképpen
ellentmond, hiszen bár az 1980-as évek szétdarabolt német területein kezdtek
ismét megszerveződni a kommunista csoportok, az nem a szovjet megszállás
alatt álló NDK-ban, hanem sokkal inkább a Német Szövetségi Köztársaságban
történt meg. Kezdetben baloldali autonóm csoportok és közösségek dolgoztak
össze annak érdekében, hogy megvédjék tagjaikat esetleges szélsőjobboldali
támadásoktól. Innentől kezdődően mondhatjuk el az antifáról azt, hogy nem
csupán a fasizmus ideológiája ellen lép fel erőszakkal, hanem minden olyan
jobboldali eszme ellen felveszi a harcot, amit szubjektív megítélése alapján
szélsőségesnek jelöl meg.
Mikor Németországban újra elkezdett a nacionalista eszme fellángolni a
társadalom szélesebb rétegeiben, az antifa több ellenállási akció mellett a teljesen
jogszerűen működő, jobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt (NDP) gyűléseit
és rendezvényeit támadta és zavarta meg többszöri alkalommal.
A kilencvenes évek legelején, az NDK-ból való szovjet kivonulás után,
Németország újraegyesítése következtében az ország területén újra egységesen
tudtak működni a mérsékelt vagy akár radikális elveket valló jobboldali
szervezetek és pártok. Ennek következtében egyesültek a szélsőbaloldali és
antifasiszta csoportok, akik a 20. század első felében tevékenykedő kommunista-
anarchista elődjeikhez híven egyfajta radikális ellenpólust kívántak létrehozni a nemzeti oldallal szemben, amiből megalakult a ma ismert Antifasiszta Akció.
Az Egyesült Államokban vált a legerősebbé az antifa
Bár láthatjuk azt, hogy az antifa mozgalmak és csoportok gyökerei és modern
változatai Európa szívében alakultak ki és erősödtek meg, az Egyesült Államok
folyamatos balratolódásának és globalizálódásának eredményeképp az amerikai
kontinensen lettek a legmeghatározóbbak, amire a George Floyd halálát követő,
szintén szélsőbaloldali Black Lives Matter mozgalom erősített rá.
Biztosan mindenki emlékszik az amerikai Black Lives Matter tüntetések következtében történő városgyújtogatásokra, fosztogatásokra és erőszakra, aminek kivetelezésében az antifa kulcsszerepet játszott. A szervezet George Floyd halálával úgy érezte, hogy eljött az ideje az anarchista-
kommunista forradalomnak, és olyan tömeges, szervezett bűncselekményeket végrehajtásához járultak hozzá tagjai, amik az amerikai társadalom jóérzésű rétegeiben teljes ellenállást váltottak ki.
Ismerős lehet az Olvasó számára Seattle belvárosának, a Capitol Hillnek az
esete, ahol egy CHAZ (Capitol Hill Autonomous Zone) elnevezésű, törvényektől
és rendőröktől teljesen mentes autonóm zónát próbáltak kialakítani, aminek célja
egy anarchista övezet megteremtése és fenntartása volt. A területet elfoglaló
antifa terroristák egy weboldalt hoztak létre, ahova a kormány felé tett
követeléseiket írták le, többek között a rendőrség állományának teljes
felszámolását, és a hatósági szervek totális eltörlését az Egyesült Államok
területén. Végül a CHAZ a bűnözés és a fenntarthatatlanság folytán feloszlott,
ezzel bizonyítva az anarchizmus végzetes fogyatékosságait és
működésképtelenségét.
Végül Donald Trump, az Egyesült Államok akkori elnöke fogalmazta meg, hogy
miért szükséges a szélsőséges antifát terrorszervezetté nyilvánítani az Egyesült
Államokban. Az akkor elkövetett tömeges szélsőbaloldali erőszakhullám és
terrorizmus által a fél világ megismerhette a magát antifasisztának nevező
mozgalmak valódi célját.
Azt, hogy az antifa hogyan került Magyarországra és, hogy valójában mit
keresnek itt külföldi tagjai, a következő írásaimban kívánom mélyebben elemezni.
Azokkal az antifa megmozdulásokkal, amikkel embereket vertek félholtra
Budapesten az utóbbi hetekben, mindenkinek lehetősége nyílt egy kis bepillantás
tennie akár a 20. század vörösterrorjának időszakába, akár a 2020-as évek
Amerikájába. Az antifáról szóló cikksorozatom célja nem más, mint az emberek
tájékoztatása egy olyan potenciálisan hazánkat is fenyegető szélsőbaloldali
terrorista alakulatról, akik a következő években komoly veszélyt jelenthetnek
Magyarországra nézve.
