A magyarellenes Štúrt ünnepelte a budapesti oktatási intézmény

„A szlovák nyelv feltámadásának a napja. 1843. február 14-én Ľudovít Štúr kifejezte azon
elgondolását, hogy szükség van egy új írott nyelv elfogadására, amely minden szlovákot
egyesítene.”

Ez a mondat olvasható szlovák nyelven a Budapesten működő Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda,
Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium facebook oldalán, amelyet az intézmény február 14-én
osztott meg a 19. századi magyarellenes szlovák költő Ľudovít Štúr portréjával.
Ľudovít Štúr 1848-ban magyarellenes politikát folytatott. Jozef Miloslav Hurbannal és Michal
Miloslav Hodžaval magyarellenes agitációkat tartottak a Felvidéken. Hurban egyik magyarok ellen
uszító röpirata például arra szólította fel a szlovákokat, hogy ragadjanak fegyvert a magyarok ellen.
Maga Štúr a horvát bántól, Jelačićtól kért fegyveres segítséget, hogy a szlovákokat „kiszabadítsa az
ezeréves magyar rabságból”.

Štúr és Hodža 1848. május 10-én Liptószentmiklóson gyűlést hívtak össze, ahol magyarellenes
szólamok hangzottak el és „Nagymoráviára” hivatkozva egyenjogúságot követeltek. Azóta már
bizonyosságot nyert, hogy VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár „A birodalom
kormányzásáról” (De Administrando Imperio) című művében szereplő „Megale Moravia” nem
„Nagymoráviát” jelöli, hanem „Ómoráviát”, amely azonban az Al-Duna vidékén feküdt, így a
Felvidékre nem terjedt ki. Cirill és Metód aligha járt a Felvidéken.

Štúrnak és Hodžanak tömegtámogatottsága azonban nem volt, a liptószentmiklósi „népgyűlésen” is
mindössze negyvenen vettek részt. Ennek oka, hogy a korabeli magyarországi társadalmon belül a
szlovákok nem különültek el szembetűnően a magyaroktól, nem létezett úgynevezett különálló
szlovák társadalom a Magyar Királyság határain belül, sőt az identitás terén a hungarus-tudatot
vallották magukénak.

Štúr és társainak szervezkedése nyomán – kívülről kapott anyagi támogatással – 1848
szeptemberében fegyveres felkelés tört ki, amely azonban gyengén szerepelt. A felvidéki szlovákok
elsöprő többsége ugyanis nem gondolt a Magyarországtól történő elszakadásra. A magyar
honvédségben több tízezer tót is harcolt, szemben Hurbanék jelentéktelen szabadcsapatával.

Štúr a saját hazája ellen folytatott agitációt, aki mindezek mellett külföldi támogatással még
fegyveres támadást is szervezett.

Ľudovít Štúr sértő a magyarság számára

Mindaz, amit Štúr a 19. században képviselt, az előképe volt a felvidéki magyarság kálváriájának: a
pozsonyi sortűznek, Trianonnak, a Beneš-dekrétumoknak, a második világháborút követő
kitelepítéseknek, a ligetfalui mészárlásnak, a jogfosztottságnak és a reszlovakizációnak.
A felvidéki magyarság provokálását szolgálta Štúr párkányi szobrának 2019-es felavatása is.
Mindez egy olyan településen történt, ahol még mindig a magyarok teszik ki a lakosság többségét.
Kifejező gesztus volt az is, hogy a szoboravatáson a magyarellenes kijelentéseiről és
állásfoglalásairól ismert Ivan Gašparovič is jelen volt.

Párkányt a II. világháború után – a beneši magyarellenes intézkedések nyomán – nevezték át
Štúrovonak, holott a költő sosem járt a településen, ezért még a szlovákok sem értették, hogy mit
keres Štúr szobra egy többségében magyarok lakta városban.

2024-ben a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Ľudovít Štúrt ünnepli. Mindezt abban az országban, ahol törvényileg van biztosítva a
magyarországi nemzetiségek számára az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való
jog.

Ha tetszett a cikk, kövessen minket Facebookon és olvasson tovább!

Csarnai Márk

Helyi Közéleti Nógrád

A kormánypártoknál is több helyen indul a Mi Hazánk Nógrád vármegyében

A Mi hazánk nem csak a hat nagyobb városban állít jelölteket, hanem közel harminc faluban is. Ez persze nem csak az ellenzéki pártok között mondható példátlannak. A Fidesz és a KDNP összesen 28 településen indítottak képviselőjelölteket, míg az ellenzéki „nagyobb pártok” közül a DK 3, az MSZP 2, a Momentum pedig egyen sem. Így a […]

Továbbiak
Aktuális Helyi Közéleti Nógrád

Salgótarjánban annyira nem is Fideszellenes a Nép Pártján

Salgótarjánban a Nép Pártján annyira nem is Fideszellenes, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi polgármesterjelöltjük, Rákos Tamás 2019-ben még a Fidesznek kampányolt. Mondják, hogy fejétől bűzlik a hal. Hiába, hogy Jakab Péter a Parlamentben visszataszító kocsmastílusban, habzó szájjal szidja a kormányt, a háttérben már közel sem ilyen visszautasító. A hitelesség példaképét nagy szeretettel játszó Jakab […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Közéleti Történelmi

Mi Hazánk Ifjai: Példaképek nélkül nincs jövő!

163 éves lenne Tisza István gróf. „Négy politikai merénylet. Ennyi kellett az egyik legnagyobb magyar politikus megöléséhez. Ha Magyarország egykori kiváló miniszterelnöke, Tisza István gróf még élne, ma ünnepelné 163. születésnapját. Helyette jelen pillanatban is, forog a sírjában. Forog a sírjában annak az országnak a földje alatt, melynek védelmében, vezetőjeként, halála napjáig harcolt hazánk ellenségei, […]

Továbbiak