A nevezetes múzeumalapító-történész, Nagy Iván születésének kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett emlékév zárásaként avatták fel a horpácsi temetőben a tudós feleségének sírkövét, illetve felállították a Nemzeti Sírkerthez kapcsolódó okosparcella jelzőkövét és tábláját.
A rendezvényen felszólalt többek között Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, aki elsősorban a közelmúltban létrehozott okosparcella rendszer jelentőségéről beszélt, ami által a híres személyiségek sírhelyének felkeresése jelentős mértékben könnyebb lesz ezentúl az érdeklődők, főként a diákok számára. Ehhez csatlakozott most Nagy Iván révén Horpács.
Dr. Limbacher Gábor muzeológus pedig a tudós feleségére terelte a szót. Megemlítette, hogy csatószeghy Csató Mária tíz évvel élte túl férjét, de még életében rendelkezett arról, hogy földi maradványait szeretett hitvese és korán elhunyt fia, dr. Nagy Aladár orvos-botanikus mellé temessék, illetve puritán módon csak a születése és halálozása évszámát tüntessék fel. Erre azonban nem került sor, és máig nem tudni pontosan hol lehetnek a hamvai, hiszen nem maradt élő közeli hozzátartozója és feltehetően a végrendelete is feledésbe merült akkorra. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy dr. Nagy Aladár születési évszáma tévesen szerepel, mert a kövön 1854 látható, holott a szülei csak 1855-ben házasodtak össze. Ezt a hiányosságot is hamarosan pótolhatja az utókor.
Dr. Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának elnöke elmondta, Nagy Iván a társaság rendes tagja volt, ugyanakkor az akadémiát senki sem képviselte a temetésen, így most a feleség sírkőavatása alkalmával ezt a tisztelet is hivatalosan megadhatják. Hasonlóképpen méltatta Nagy Iván munkásságát Balla Mihály országgyűlési képviselő.
