Az előző napokban nem kis botrányt és általános felháborodást okozott a Diósjenő központú gyermekorvosi ellátás ügye. A doktor a rendőrség meggyanúsítása szerint ugyanis úgy állított ki oltási pecséteket a kicsiknek, hogy egyetlen vakcinát sem adott be a pácienseknek.
Teljesen megdöbbentő a történet. Egyáltalán hogyan vetemedhet arra egy hippokratészi esküt tett szakember, ráadásul az egyik legkiszolgáltatottabb korosztály egészségügyi állapotának minőségéért felelős személy, hogy ő maga is oltásellenes legyen. Innentől kezdve aztán egyenes arányú következmény, hogy a szintén hasonló véleményt valló szülőknek egyszerű befolyásolni az orvost, hiszen ahogy a mondás is tartja: „könnyű Katát táncba vinni, ha ő is akarja…”
Számomra maga az oltástagadás is visszataszító fogalom. Meggyőződésem, azért vagyok ötvenkét éves koromban is ennyire egészséges, még egy fránya nátha által sem ledöntve a lábamról, hogy annak idején, a hetvenes években folyamatosan megkaptam az éppen esedékes védőoltásokat. Bátran lekopoghatom, a COVID-járvány körülményei sem viseltek meg, bár felettébb sajnáltam azokat a nemzedékemben felnövekedett kortársaimat, akiket fokozottabban érintett a kór, de én csak akkor vállaltam be az oltást, és csak egyetlen egyszer, amikor a munkáltatóm ezt hatalmi szóval megkövetelte, máskülönben sohasem látott volna a felkarom injekciós tűt.
Egyszóval remélem, az említett diósjenői orvos – aki egyébként a hírek szerint Berkenyén igen jómódú körülmények között él – megkapja méltó büntetését, és a bíróság olyan büntetést szab ki rá, hogy soha többé gyermekek közelébe se mehessen.
