Hetek óta dúl az internetes szócsata az érsekvadkerti polgármester és a nyugat-nógrádi Fidesz-vezérkar között. Legutóbb bekapcsolódott a vitába Barna János közgyűlési alelnök, amire rögvest visszavágott dr. Őszi Attila.
Érsekvadkert polgármestere az „operatív főnök” néhány cinikusnak hangzó jelzőjét kifogásolta, főként a cikkünk első részében is olvasható „teper” és „kilincsel” kifejezéseket, amelyek egyrészt méltatlanok egy felelős politikushoz, másfelől aki tényeket hangoztat, nem ilyen stílusban kommunikál. De hamar rátért a lényegre.
Miután Barna János érvrendszerében a „teljes igazságra” utalt az Érsekvadkertnek megítélt támogatásokkal kapcsolatban, a faluvezető néhány fontos tény pontosítására igyekezett rávilágítani.
Hangsúlyozta, hogy a közgyűlési elnök által összeállított listán szereplő tételek túlnyomó többsége a 2010 és 2019 közötti időszakból származik, azaz a Fidesz-támogatottságú önkormányzati ciklusokból, ezek megvalósításának jelentős hányadát a község jelenlegi irányítói megörökölték, a lebonyolításukkal, elszámolásukkal, kivitelezési nehézségeikkel együtt. Ellenben az elmúlt öt évben látványosan visszaesett a támogatások aránya, dr. Őszi szerint különösen az olyan pályázati források esetében, ahol politikai hátszél, pártkötődés vagy személyes kapcsolatok alapján történnek az elbírálások. A 2020 és 2024 közötti időszakból a Barna-listában nem lelhető fel komolyabb támogatás, vagyis annak ellenére, hogy a község önkormányzata rendszeresen próbálkozott, alig jutott valami pénzmag a falunak.
A polgármester hozzáteszi, mivel a Terület – és Településfejlesztési Operatív Programból származó támogatások uniós alapú pénzügyi források, nem a magyar kormány jóindulatából kapják meg a települések, az állam ezekben csak közvetítő szerepet játszik, azaz a TOP-pénzek Érsekvadkertnek is alanyi jogon járnának, nem „kegyből” kapva. A Magyar Falu Program esetében pedig az alapelemek nem valódi fejlesztéspolitikai támogatások, hanem országos szinten megalkotott „sablonpályázatok”, és egy-egy járda építése, vagy játszótér kialakítása nem pótolhatja egy középület felújítását, esetleg ipari terület létesítését.
Válaszában dr. Őszi Attila határozottan kijelenti, régóta tapasztalható gyakorlat, hogy a független polgármestereket bünteti a kormányzat, hiszen az elmúlt években számos olyan település járt pórul, ahol nem a Fidesz jelöltje nyert az önkormányzati választáson. „Ez nem csak vélemény, hanem térségi szinten is kimutatható tendencia: ahol fideszes polgármester van, ott bőséges a támogatás, ahol független, ott minimális. A pénzosztás politikai alapon történik” – emeli ki.
A későbbiekben a polgármester kifejti, a Barna János által felsorolt tételek közül az egyházközösségi terek fejlesztése, illetve a Kolping-közösség támogatása kifejezetten egyházi beruházás volt, az önkormányzatnak ehhez semmi köze, míg a faluház korszerűsítésére a helyi hagyományőrző egyesület pályázott, sőt a megjelölt összeg sem felel meg, mert valójában ez a kivitelezés nem 38,9, hanem csupán 6 millió forintból történt. Az általános iskolának megítélt összegek pedig a tankerületi központ hatáskörébe tartoznak.
A továbbiakban dr. Őszi Attila megemlít még néhány technikai részletet, és hangsúlyozza, az élhető települések számára megítélt támogatásokat a kormányzat utasítására minden önkormányzatnak vissza kellett utalnia. A technikai problémák és a visszautalás miatt ezzel Érsekvadkert 46 millió forintot vesztett.
Összegzésként közli a polgármester, hogy a Nógrád Vármegyei Közgyűlés alelnöke ne nézze le az érsekvadkerti embereket! A lakosság ugyanis pontosan látja, hol épül valami és hol nem. „Látják, hogy a falu vezetése próbál tenni, de a központi támogatás hiánya komoly gátat szab a fejlődésnek.”
Végezetül az őt ért „tiszás” váddal kapcsolatban dr. Őszi Attila leszögezi, 2010-ben két oldalas levélben fogalmazta meg, miért mond le a Fidesz-tagságról, ezt a levelet Barna János nyugodt szívvel a nyilvánosság elé tárhatja.
(A politikai párbaj következő fejleményeiről – amennyiben lesznek – természetesen tájékoztatjuk az olvasóközönséget.)
.
