Őszintén szólva, cseppet sem szeretem a tűzijátékot. Mindig elleneztem a pirotechnikai eszközök alkalmazását, bármilyen formában történjen is. Legyen akár labdarúgó mérkőzések szurkolói szektorában, szilveszter éjszakáján az ipolyvarbói templom árnyékában, vagy augusztus 20-án a főváros kellős közepén.
Ilyenkor mindig felerősödik bennem az állatbarát énem. Az esztendő utolsó napján már előre felkészülök, mikor kaparják nyüszítve a teraszajtót a kedves kutyáim, félve-reszketve kérve bebocsáttatást a házba, hogy ott megnyugodhassanak. Bezzeg mit élhetnek át augusztus 20-án a Margitsziget két – és négylábú lakói, vagy a parkok kismadár-állománya. Bizony ez nálam már kimeríti az állatkínzás fogalmát.
Természetesen elfogadom, hogy ilyenkor a nép a rakpartra tódul, hogy megtekinthesse a Citadelláról, vagy a folyón parkoló uszályokról sistergően a magasba röppenő rakétákat. Az emberek többsége ezt persze nagyszerű látványként éli meg, és utána napokig beszél arról, mekkora élményben részesült a budapesti kiruccanáson.
Az már mellékes számukra, hogy ez a produkció mennyibe is kerül voltaképpen, a „plebs” tömegeit aligha érdekli, hogy az effajta szórakoztatásuk sok-sok millióba, sőt pár milliárdba kerül. Voltaképpen a semmiért. Igazat kell adnom Karácsony Gergely főpolgármesternek, aki nemes egyszerűséggel „45 perces állami közpénzégetésnek és környezetszennyezésnek” minősítette a tűzijátékot, ami miatt gyakorlatilag egy hétig megbénítják a főváros észak-déli irányú közlekedését. Szentkirályi Alexandra érvelését viszont a „legmesszebbmenőkig” visszautasítom. Egyszerűen nem értem, hogyan fér egy kalap alá a tűzijáték Szent István ünnepének méltó megélésével. Egyértelmű, hogy ebbe a fogalomba tökéletesen beleillik az ezeréves államunk alapítása előtti tisztelgés, az új kenyér megáldása, a vallásos körmenetek sokasága, de ez a bősz durrogtatásos hóbelevanc semmiképpen sem, meg az „átkosban” látott parádé sem, amikor a Dunába hulló ejtőernyősöket szedték ki a vízből a motorcsónakos rendőrök.
Egyszóval: mindenki rengeteget spórolna azzal, ha 2026-ban már nem lenne „világmegváltó” tűzijáték Budapesten, és őszintén remélem, immár a nem Fidesz-érában ezt meg is szünteti az új kormányzat, és jóval hasznosabb dolgokra költi majd azt a pár milliárdot, például egészségügyre, oktatásra, közlekedés-fejlesztésre.
