Ma van a lengyel-magyar barátság napja

A mai napon, március 23-án van a magyar-lengyel barátság napja,
melyet az Országgyűlés 2007. március 12-én fogadott el ellenszavazat
és tartózkodás nélkül. A két nép közötti baráti kapcsolatnak számos
történelmi vonatkozása van, melyek a mai napig meghatározzák a
Lengyelország és Magyarország közötti erős viszonyt.

A két állam megalapítása között több hasonlóság is fellelhető, hiszen
mindkettő az ezres évek idején alakult, és mindkettő a keresztény
gyökerekre építette értékrendjét.

A lengyel-magyar barátság történetének első komolyabb szála nem
sokkal a két ország megalapítását követően kezdődött, hiszen Szent
László lovagkirályunk Lengyelországban, Krakkóban látta meg a
napvilágot, akinek édesanyja is lengyel származású volt.

A két nép már a korai időkben kölcsönösen segítette egymást a
fenyegetést jelentő ellenfelektől, többek között a német császártól és a
cseh királytól is, egy vereség esetén pedig egyik segítette a másikat
elszállásolással és más, hasonló támogatásokkal.

,,Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza
borát”

A lengyel-magyar barátság napjáról a Mi Hazánk a közösségi médiák
felületein megosztható grafikákkal emlékezik, melyek közül Dócs Dávid,
az Országgyűlés Magyar-Lengyel Baráti Csoportjának alelnöke is
közzétett.

Történelmi

Kicsinyített mása érkezett meg először a városba az oroszlános szobornak

A Palóc-liget legnépszerűbb köztéri alkotásának számított a múlt század második felében az első világháborús hősöknek állított úgynevezett oroszlános szobor Balassagyarmaton. Rengeteg családi kép, egyéb fotó készült a kőből faragott állat előtt-mellett és rajta. Az 1923 óta immár rendezett tanácsi joggal rendelkező Ipoly-parti város elöljárói Keviczky Hugó szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a Hősök emléke […]

Továbbiak
Történelmi

Négymillió forintot zsákmányoltak 25 éve a berceli postarablók

Negyed századdal ezelőtt, az utolsó 1-es számmal kezdődő „ezres napokra” fordulva a nyugat-nógrádi térség fejleményeire visszatekintve akadt iskolai névadó, emléktábla-avató, illetve nem kis feltűnést keltett, hogy két elvetemült fickó kirabolta a berceli postahivatalt. Már a záráshoz készülődtek 1999. december 9-én, csütörtökön délután négy óra tájban a berceli postán, amikor két férfi lépett be az épületbe, […]

Továbbiak
Történelmi

Nyolcvan éve „szabadult fel” Balassagyarmat

A kommunista-szocialista rendszerek bő négy évtizeden keresztül kiemelt ünnepnek tekintették Balassagyarmaton december 9. napját, mondván a második világháború végéhez közeledve 1944-ben ezen a napon nyomultak be a városba és foglalták el a települést a szovjet csapatok, és a katonákat egészen a rendszerváltásig „felszabadítóként” övezte kitüntetett figyelem az Ipoly-partján. A 2. Ukrán Front Plijev tábornok parancsnoksága […]

Továbbiak