Már több, mint egy éve tart az orosz-ukrán háború, amely az utóbbi időben erősen átalakította Európát
mind geopolitikai szempontból, mind a különböző nemzetek egymáshoz való viszonyulását tekintve.
Bár a világ politikai átalakulása már több éve elkezdődött, mégis az Egyesült Államok és Oroszország
közötti feszültség következtében újra közel kerültünk ahhoz, hogy a hidegháborúhoz hasonlóan több
pólusra szakadjon szét a világ, amely melegágya lehetne egy újabb világégésnek.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérelmét egyértelműen provokációként kezelheti az
orosz politikai vezetés, hiszen a skandináv országok egyfajta elválasztó vonalat képeznek Oroszország
északi része és a nyugati érdekszféra között, nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok már a
szovjet időkben is kiemelten fontos stratégiai övezetként kezelte Skandináviát.
Így szavazta meg Orbán és Gyurcsány Finnország NATO-csatlakozásának kérdését
Ahogyan a kormány korábbi tájékoztatásából már ki lehetett szűrni, a Fidesz-KDNP a baloldallal
egyetemben támogatja Finnország NATO-csatlakozását, melyről a Parlament hétfői plenáris ülésén
szavaztak. A skandináv ország ügyét összesen 182 képviselő támogatta, beleértve a Fidesz-KDNP-t és
a balodali pártokat is, míg a Mi Hazánk komoly kockázatnak felismerve az amerikai befolyás alatt álló
katonai szervezet terjeszkedését, leszavazta a kezdeményezést.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan tapasztalhatjuk a magyar kormány kettősbeszédét
a konfliktus témakörében, hiszen annak ellenére, hogy a Fidesz a médiában folyamatosan ellenszenvét
hangoztatja az oroszok elleni szankciók miatt, ugyanúgy megszavazta azokat, mint bármelyik más
globalista vezetésű nyugati ország, ezzel az európai gazdaság összeomlasztását elősegítve. A
legfontosabb külpolitikai kérdéseket illetően folyamatos egyetértést tapasztalunk a Fidesz és a hazai
baloldal globalista politikusai között, ezzel kimutatva, hogy lényegében a két politikai tömb
fundamentumaiban megegyezik egymással.
Finnország NATO-csatlakozásának következményei
Bár Putyin azt nyilatkozta, hogy nyugalommal kíséri végig a skandináv országok NATO-csatlakozását, ez
valójában egy stratégiai nyugalomnak fogható fel, hiszen már korábban elrendelte az orosz-finn
határszakaszon a katonai jelenlét növelését, amely egy védelmi válaszlépés lehet az Észak-atlanti
Szerződés Szervezetének terjeszkedésére.
Erre tesz még rá egy lapáttal Vlagyimir Putyin korábban tett rendkívüli bejelentése, amelyben taktikai
atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítéséről beszél. Ez a nukleáris retorika orosz részről bár
várható volt, az ukrán vezetés válaszul az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását kérte.
Politikai elemzés szempontjából is az teljesen nyilvánvaló, hogy a NATO-bővítés, és ezáltal az Egyesült
Államok befolyásának növekedése súlyosan sérti az orosz érdekeket, ezért nem fogja Moszkva szó
nélkül hagyni, hogy egy számára veszélyt jelentő szervezet befurakodja magát a szomszédságába.
Bárhogy is alakuljon a jövőben ez a magát lassan globálissá kinövő konfliktus, a magyar érdek csakis a
függetlenség és az izoláció lehet, hiszen páratlan történelmünkből már megtapasztalhattuk, hogy csak
áldozatai lennénk egy nagyhatalmak között zajló vérgőzös világháborúnak.
Az eredeti írás elolvasható a mozgalmar.hu-n.
