Sodródunk a világháború felé? Finnország Nato csatlakozásának következményei

Már több, mint egy éve tart az orosz-ukrán háború, amely az utóbbi időben erősen átalakította Európát
mind geopolitikai szempontból, mind a különböző nemzetek egymáshoz való viszonyulását tekintve.

Bár a világ politikai átalakulása már több éve elkezdődött, mégis az Egyesült Államok és Oroszország
közötti feszültség következtében újra közel kerültünk ahhoz, hogy a hidegháborúhoz hasonlóan több
pólusra szakadjon szét a világ, amely melegágya lehetne egy újabb világégésnek.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérelmét egyértelműen provokációként kezelheti az
orosz politikai vezetés, hiszen a skandináv országok egyfajta elválasztó vonalat képeznek Oroszország
északi része és a nyugati érdekszféra között, nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok már a
szovjet időkben is kiemelten fontos stratégiai övezetként kezelte Skandináviát.

Így szavazta meg Orbán és Gyurcsány Finnország NATO-csatlakozásának kérdését

Ahogyan a kormány korábbi tájékoztatásából már ki lehetett szűrni, a Fidesz-KDNP a baloldallal
egyetemben támogatja Finnország NATO-csatlakozását, melyről a Parlament hétfői plenáris ülésén
szavaztak. A skandináv ország ügyét összesen 182 képviselő támogatta, beleértve a Fidesz-KDNP-t és
a balodali pártokat is, míg a Mi Hazánk komoly kockázatnak felismerve az amerikai befolyás alatt álló
katonai szervezet terjeszkedését, leszavazta a kezdeményezést.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan tapasztalhatjuk a magyar kormány kettősbeszédét
a konfliktus témakörében, hiszen annak ellenére, hogy a Fidesz a médiában folyamatosan ellenszenvét
hangoztatja az oroszok elleni szankciók miatt, ugyanúgy megszavazta azokat, mint bármelyik más
globalista vezetésű nyugati ország, ezzel az európai gazdaság összeomlasztását elősegítve. A
legfontosabb külpolitikai kérdéseket illetően folyamatos egyetértést tapasztalunk a Fidesz és a hazai
baloldal globalista politikusai között, ezzel kimutatva, hogy lényegében a két politikai tömb
fundamentumaiban megegyezik egymással.

Finnország NATO-csatlakozásának következményei

Bár Putyin azt nyilatkozta, hogy nyugalommal kíséri végig a skandináv országok NATO-csatlakozását, ez
valójában egy stratégiai nyugalomnak fogható fel, hiszen már korábban elrendelte az orosz-finn
határszakaszon a katonai jelenlét növelését, amely egy védelmi válaszlépés lehet az Észak-atlanti
Szerződés Szervezetének terjeszkedésére.

Erre tesz még rá egy lapáttal Vlagyimir Putyin korábban tett rendkívüli bejelentése, amelyben taktikai
atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítéséről beszél. Ez a nukleáris retorika orosz részről bár
várható volt, az ukrán vezetés válaszul az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását kérte.

Politikai elemzés szempontjából is az teljesen nyilvánvaló, hogy a NATO-bővítés, és ezáltal az Egyesült
Államok befolyásának növekedése súlyosan sérti az orosz érdekeket, ezért nem fogja Moszkva szó
nélkül hagyni, hogy egy számára veszélyt jelentő szervezet befurakodja magát a szomszédságába.
Bárhogy is alakuljon a jövőben ez a magát lassan globálissá kinövő konfliktus, a magyar érdek csakis a
függetlenség és az izoláció lehet, hiszen páratlan történelmünkből már megtapasztalhattuk, hogy csak
áldozatai lennénk egy nagyhatalmak között zajló vérgőzös világháborúnak.

Az eredeti írás elolvasható a mozgalmar.hu-n.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Egyéb kategória Közéleti Külföld

Nincs kampány, szóval csak a Mi Hazánk törődik a székelyekkel

Érdekes valóságról fest absztrakt képet amikor március 10-én, a székely szabadság napján csak a Mi Hazánk Mozgalom helyez el koszorút egy megemlékezésen. Természetesen ezen nincsen meglepő. Kiváltképp, ha valaki ismeri a Fidesz azon politikai hozzáállását, mely szerint kampányidőszakon kívül nem is fontos a határon túli magyarság helyzete. És természetesen itt ezt a balosoknak is ugyan […]

Továbbiak
Aktuális Közéleti Külföld

Interjú Binder Csabával, a Mi Hazánk Ifjai elnökével a Lengyel Függetlenség Menetéről

1. A Mi Hazánk Ifjaival csatlakoztatok a november 11-én megrendezett Lengyel Függetlenség Menetéhez. Milyen célból utaztatok ki? A Mi Hazánk Ifjai 20 fős delegációja már-már szokásosnak mondható módon vett részt idén is a Lengyel Függetlenség Menetén, amelyet november 11-én tartanak Varsóban, és amely Európa legnagyobb nacionalista felvonulása. A Marsz Niepodległości felvonulást sokadik alkalommal szervezi meg […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Felvidék Külföld Nógrád

Tiltakozott a Mi Hazánk a vasútlezárások ellen

A Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dócs Dávid és a Mi Hazánk Ifjai szombaton tiltakozást szervezett a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vasútvonal megszüntetése ellen. A tiltakozáshoz jelentős számú résztvevő mellett az esemény közben is többen csatlakoztak, látván hogy végre vannak, akik kiállnak a lezárások ellen. A szombati napon nosztalgia vonat közlekedett az augusztus elsejével a forgalom alól mentesített […]

Továbbiak