Zuhanórepülésben a magyar nyugdíjrendszer?
A megélhetés szempontjából az általános nyugdíjrendszer az idős állampolgárok egyik legfontosabb támasza, valamint az államhatalom egyik legértékesebb alappillére és létcélja. De mi történik akkor, ha ez a mankó kettétörik?
Ha megvizsgáljuk az elmúlt évek, sőt az elmúlt évtized adatait és a magyar nyugdíjrendszer grafikonját, hamar szemet szúr, hogy – mint ahogy sok más szempontból – lefelé száguldunk.
Hiába válaszolják erre a regnáló államhatalom politikusai, hogy „legalább nem olyan gyorsan száguldunk, mint régen”, ez nem jelent számukra mentséget, ahogy a tényen sem változtat, miszerint a mélypont felé haladunk.
Ha nem világítunk rá a sok közül erre a problémára is, a felismerés hiányában nem tűzzük ki célként, hogy sürgősen meg kell fordulnunk, méghozzá az ellenkező irányba, különben kizárólag idő kérdése, és a baj csak még súlyosabb lesz.
Talán elsőre furcsán fog hangzani, de egy bizonyos szempontból a jelenleg regnáló kapitalista Fidesz-kormány rosszabb, mint az azt megelőző baloldal. Ugyanis mindkét csoport esetében egy-egy önérdekérvényesítő maffiaszervezetről beszélünk, melyek pókszerűen hálózzák be a társadalmat hatalmuk visszaélésével.
Csakhogy a baloldal halami időszakának esetében a káosz kibontakozása gyorsan és tisztán észlelhető volt a polgárság számára. Ezért is mutatkozott meg 2006. októberében erőteljesen a hatás-ellenhatás törvénye az önkényes politikai hatalom és a tüntető tömegek között.
Napjainkban pedig a helyzet úgy áll, hogy a kormány békaként főzi a nemzetet, amely így érdemi ellenreakció híján nem ugrik ki a fazékból. Érdemes tehát jobban szemügyre vennünk és alaposabban megvizsgálnunk a kormány stratégiáját. A felsoroltak szempontjából ugyanis tagadhatatlan, hogy a trónt ma elfoglaló arcok bár hasonlóan alattomosak, mint az elődeik, jelentős mértékben intelligensebbek.
Ezért történhet meg az, hogy a többség szinte észre sem veszi, hogy a kormány elhiteti velük, hogy az ő érdeküket szolgálja, és közben az arcukba nevetnek.
A Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, Dócs Dávid a hetekben benyújtott egy kérdést, melynek címe: „Mikor és hogyan garantálja a kormány a nyugdíjak értékállóságát?”
Emeljünk ki néhány részletet a dialógusból! Előre leszögezem, hogy a vizsgálat során érzékelhető lesz a kormány sokak által már jól ismert orbáni retorikai stratégiája, amely szerint válaszuk megadása közben kígyóként lavírozva kerülik ki a lényegi kérdéseket, azt a pszichológiai benyomást keltve, hogy válaszoltak a feltett kérdésre, miközben valójában semmit nem mondtak. A pénzügyminisztérium államtitkára, Tállai András, Varga Mihály nevében megadta a „választ”.
A Mi Hazánk ellenzéki képviselője többek között a következő problémákra világított rá: „2011. óta a nyugdíjak reál értéke fokozatosan, az utóbbi másfél évben rohamosan csökken. 2011-ben a jelenlegi kormány elvette a nyugdíjas megtakarításokat is, államosította a magánnyugdíj pénztári vagyont.”
Beszélt továbbá arról, hogy a magyar nyugdíjasok tömege mélyszegénységben él, és miközben az ország egyik leggazdagabb kormányközeli oligarchája, Mészáros Lőrinc az anyagi forrásainak segítségével képes lenne áthidalni azt a kormány által ásott hatalmas, mély és sötét szakadékot, amely a leggazdagabbak és a legszegényebbek – akik nem mellesleg a néptöbbséget teszik ki – között tátong, a kormánypárt tagjai látszatintézkedésekkel és szemfényvesztésekkel minden erőhatalmukat bevetve azon munkálkodnak, hogy eltereljék a figyelmet a valós problémákról, melyeknek jelentős mértékben ők a forrásai. Illetve még mindig vannak kivételezettek, akik a kommunista luxusnyugdíjakat kapják.
A Fidesz-kormány államtitkára többek között a következő válaszokat adta: „A nemzeti kormány nyugdíjpolitikájának lényege a nyugdíjak értékállóságának megőrzése. A nyugdíjrendszer elsődlegesen a biztosítási elvre épül. A kormány azon dolgozik, hogy a nyugdíjak értékmegőrzése biztosított legyen.”
A legfontosabb tény, amely felett nem szabad elsiklanunk, hogy az államtitkár egyetlen árva szóval sem reagált arra a felvetésre, amit érdemes még egyszer az eszünkbe vésni, hogy bizony „2011-ben a jelenlegi kormány elvette a nyugdíjas megtakarításokat is, államosította a magánnyugdíj pénztári vagyont”.
Vegyük tehát tudomásul és ne felejtsük el a tényt, hogy nem volt rendszerváltás, hogy miután a kapitalista Fidesz-kormány leváltotta a baloldalt, szinte azonnal államosított magánvagyonokat, hogy még mindig nem törölte el a kommunista luxusnyugdíjakat, hogy akárcsak a baloldal hatalmi időszakában, ma is óriási vagyoni szakadék tátong a gazdagok és a szegények között. Tehát a magát jobboldalinak mondó Fidesz használ baloldali eszközöket is, és a magát baloldalnak nevező csoportosulás használ jobboldali eszközöket is, de mindkét oldal kizárólag azokat, amelyek alkalmazásával a saját érdekeiket szolgálják!
Kiszűrve és a szemétdobra hajítva a valódi bal és jobb oldali értékeket. Valódi érték lenne egy erős szociális érzékenység, amellyel egy kicsit végre közelebb kerülnének a kereszténység fogalmához, melyet erőteljesen hangoztatnak magukról, farizeus módon.
„Jaj nektek, képmutató farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele van rablásvággyal és féktelenséggel.”
– Biblia (MT 23,25 – Magyar Bibliatársulat)
