Daruval döntötték le Balassagyarmaton a szovjet emlékművet

Egyetlen puskalövés nélkül, békésen zajlottak le Balassagyarmaton az 1956-os októberi események. A szabadságharc leverését követően természetesen nem maradhatott el a megtorlás: Ábel Lajost halálra verték a pribékek, míg a többi főszereplő súlyos börtönbüntetéseket szenvedett.

Az Ipoly-parti városban történt fejleményeket annak idején az egyik közeli szemtanú, Paule László mesélte el 2001-ben e sorok írójának. A Madách-ligeti lakásában ültünk le beszélgetni, és az idős férfi negyvenöt év távlatában is olyan szemléletességgel mondta el a legfőbb mozzanatokat, hogy a lelki szemeim előtt szinte filmszerűen peregtek le a korabeli kockák.

Dr. Magyar Pál (jobbra) Szabó Endre újságíró társaságában a 2006-os temetői megemlékezésen (fotó: Palóc Krónika archív)

Október 26-án az Aköv (közlekedési vállalat) dolgozói indultak el a Nádor utca és a főutca sarkán található telephelyről, egyrészt abból a célból, hogy elérjék a két nappal korábban a településre Budapestről érkezett és utóbb letartóztatott fiatalok szabadon engedését, másrészt megakadályozzák, hogy a postán a politikai vezetők visszatartsák a járási tanács szakszervezeti bizottsága által a fővárosba küldendő táviratot.

Menet közben azonban meggondolták magukat, és megváltoztatva az útvonalat, a Bajcsy úton a vasútállomás felé vették az irányt, hogy a vasutasokat csatlakozásra bírják. Visszafelé haladva, a Kossuth Lajos utcán egyre csak nőtt a tömeg, amely a kórházhoz érve hatalmasra duzzadt. Itt közfelkiáltásra a főépület mellett található szovjet emlékmű eltávolítása mellett döntöttek, ám ez puszta kézzel nem sikerülhetett. Hamar előkerült egy teherautóra szerelt daru, és a seregnyi ember örvendezése közepette a megszálló hadsereg mementója ledőlt.

Ezután a tömeg visszafordult a belvárosba. Pár percre megálltak a Kossuth utca sarkán lévő Petőfi-emléktáblánál, majd néhányan kiváltak a sokadalomból, felsiettek a régi vármegyeháza tetejére és leverték a vörös csillagot, majd ugyanerre a sorra jutott a bíróság homlokzatáról a kommunista címer. Ekkor a budapesti fiatalokat már elengedték, köszönhetően két ügyvéd, dr. Daróczi Gusztáv és dr. Magyar Pál közbenjárására, akik elvállalták a letartóztatott személyek védelmét és szabadon bocsátási kérelmüket a megrettent ügyészség elfogadta.

A további fejlemények forrása az 1996-ban kiadott „1956 Nógrád Megyei kronológiája és személyi adattára című kötet”. Ebben olvasható, hogy másnap a járási tanács (a mai rendőrkapitányság) épületében dr. Daróczi Gusztáv elnökletével megalakult a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, míg 28-án Bargár Ödön vezetésével a nemzetőrség helyi egysége.

A későbbiekben Balassagyarmaton az élet nyugodt mederben zajlott, mindaddig, míg november 4-ét, a szabadságharc leverését követően megjelentek a szovjet tankok és a kommunisták visszavették a hatalmat.

A forradalom balassagyarmati főszereplői közül dr. Daróczi Gusztávot a Budapesti Katonai Bíróság 1958. március 22-én első fokon életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte, amit másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa 6 év börtönre módosított. Dr. Magyar Pált első fokon halálra ítélték, amit később 8 évnyi börtönre módosítottak. Paule László pedig, aki 2012-ben posztumusz kapta meg a Pro Urbe-díjat, ítélet nélkül vetettek börtönbe 1957 tavaszán és csak egy év múltán szabadult a fogságából.

Dr. Daróczi Gusztáv és dr. Magyar Pál nevét a déli városrészben ma utca viseli.

Történelmi

Halállal lakolt a mártír katonatiszt a bíboros kiszabadításáért

Sorsuk történelmi távlatokban szinte csak pillanatnyi időre fonódott össze, mégis Pálinkás-Pallavicini Antalra mártírhalál, Mindszenty Józsefre száműzetés várt. Éppen hatvannyolc esztendeje, 1956. október 30-án szabadították ki a rétsági katonák felsőpetényi házi őrizetéből a bíboros-hercegprímást. A forradalom első októberi napjaiban még meglehetősen nagy csend honolt a felsőpetényi Almássy-kastély környékén, és csak néhányan tudták, hogy ott, a szögesdróttal […]

Továbbiak
Történelmi

Ötezer ember életét mentette meg a balassagyarmati „Magyar Wallenberg”

Neve nagyon sokáig a feledés homályába veszett, és csak néhány évvel a rendszerváltást követően nyerte el méltó helyét Mikó Zoltán a hős magyar férfiak arcképcsarnokában. A második világháború vérzivatarában emberek tömegeit megmentő balassagyarmati származó katonatiszt, akit a „Magyar Wallenberg” dicső címével vértezett fel az utókor, 114 éve, október 14-én született. A balassagyarmati Ady Endre utcában, […]

Továbbiak
Történelmi

Híres irodalomszervező fia volt a tizenötödik vértanú

Három héttel azután, hogy bestiálisan kivégezték Aradon a tizenkét tábornokot és ezredes társukat, a vár sáncárkában újra eldördültek a fegyverek: 1849. október 25-én halt mártírhalált az utókor által a tizenötödik vértanúként emlegetett Kazinczy Lajos. A nemzeti gyásznapon rá emlékezünk. De ki is volt ő, a mai közvélemény előtt vajmi kevéssé ismert kiváló katona és hazafi, […]

Továbbiak