Európai érdekekkel ellentétes GMO szabályozásra készül a az Európai parlament, mely szinte mindent felülírhat az eddigi tiltásokról.
Kedden zajlott az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatásával megvalósult Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a Fenntarthatóság Felé Egyesület „A génmódosított élelmiszertermelés deregulációja?” címet viselő közös konferenciája, melyben felhívták a figyelmet arra, hogy a GMO terén súlyos változtatásokra készül az Európai Bizottság.
A Bizottság Európai Bíróság ítéletére válaszul azt célozza, hogy kivonja az EU GMO-szabályozásának hatálya alól az „új” génmódosítási technikák túlnyomó részét. De bonyolult szövegkörnyezetek és érthetetlen frázisok nélkül nézzük meg mit is jelent ez a gyakorlatban.
Magyarországon jelenleg mindenkit megillet a jog, hogy tudja, a fogyasztott élelmiszer, vagy a feldolgozásra szánt gabona tartalmaz-e génmódosításokat. Ez teljesen megfelel az egészséghez való alapvető emberi jognak.
A nemzetközi multik gondoltak egy nagyot és hatalmas lobbierővel eljuttatták az Európai Bizottságig az ügyet. Ennek lényege az lenne, hogy a tagállamok szuverén hatásköréből kerüljön ki a GMO termékek ellenőrzése és az arról való rendelkezés és kerüljön egységesen az Európai Parlament hatásköre alá. Az előadásokon elhangzott, hogy úgy szeretnék a nemzetközi multikat képviselő lobbik szabályozni a jelölést, hogy kategóriákra osszák a génmódosításokat. Az első kategóriában (20 génmódosítás alatt) nem lenne a jövőben kötelező a jelölés, a második kategóriában (20 módosítás felett) kellene ezt csak megtenni. Az elhangzottak szerint a mai állapotok szerint a GMO jelölés így 96 %-ban megszűnne, ami az ipari termelést, a multik és nemzetközi lobbi csoportok hasznát szolgálná.
Ezzel egyértelműen megfosztanák az embereket attól a lehetőségtől, hogy tudják, hogy pontosan mit is vásárolnak.
Mivel a soros spanyol elnökség még a mandátuma lejárta előtt véghez akarja vinni, fontos, hogy komoly figyelmet szenteljünk arra, hogy megakadályozzuk a GMO korlátozás nélküli – de legjobb, ha teljes – engedélyezését.
Ahogyan Ricarda Steinbrecher, ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility – A társadalmi és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók európai hálózata) is elmondta, hogy 30 éves génkutatóként, biológusként ellenzi a korlátok nélküli engedélyezést, mivel jelenleg nem szabályozható, ellenőrizhető teljesen a génmódosítás minden folyamata. Számtalan lehetőség van a további változatok kialakulására, ami jelentős veszélyeket hordoz.
Természetesen az érvek között főként az szerepel, hogy a klímaváltozás által kialakult helyzet orvoslására nyújtana megoldást a GMO engedélyezése. Ám különösen árulkodó, hogy a lobbicsoportok már nem is GMO-ként hivatkoznak a génmódosításra, hanem egy sokkal emészthetőbb, bizalomkeltőbb „precíziós nemesítésről” beszélnek. A megtévesztő megnevezés a fogyasztók megvezetésére, átverésére és a társadalom ingerküszöbének a megkerülésére szolgál.
A legfelháborítóbb viszont az, ahogyan ezt tenni szeretnék vagy éppen teszik. Azt is szeretnék elérni, hogy az engedélyezett GMO-s növény forgalomba hozatala először 10 évig kapjon engedélyt, amit nem kell adatgyűjtéssel nyomon követni. Ha 10 évig nem lesz baj, nem okoz gondot senkinek, – márpedig adatgyűjtés hiányában biztosan nem lesz a papírforma szerint – akkor a következő engedély időkorlát nélkül legyen érvényes.
Ami tovább fokozza a lobbi-gyanút és még gyanúsabbá teszi a cél nemességét, az az a tény, hogy a világ GMO szabadalmainak 90%-a multik tulajdonát képviselik.
A témával kapcsolatban megkerestük Dócs Dávidot, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét, aki kérdésünkre elmondta, hogy aggasztónak találja azt, hogy ilyen szintre jutott a multik lobbitevékenysége, illetve kifejtette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom határozottan tiltakozik a GMO bárminemű engedélyezése ellen.
Meglátása szerint a jövő akkor biztosítható, ha önellátó nemzetgazdaságot építünk a már több mint ezer éve adott feltételekre. Ennek módja, hogy elsősorban legyen politikai akarat, ezt követően pedig összehangolt hathatós fejlesztésekkel megvalósulhat a teljes, de legalább a magasz arányú mezőgazdasági önellátás.
Ha tetszett a cikk, kövessen minket Facebookon, és olvasson tovább a témában: Egyre nagyobb gondot okoz a silány minőségű ukrán gabona Európában
Kiemelt kép: Agroinform
