Ami most szükséges: a fiatalság bölcsőjének radikális reformja, a jövő nemzedékének iránytűje, a nemzet alapkövének újjáépítése.
Néhány napja meglehetősen parázs vita alakult ki a Magyar Jelen hírportál YouTube csatornájának Nyílt Sisak című műsorában az oktatás helyzetéről.
A legnagyobb vita a keresztényellenes liberális Pankotai Lili és a keresztény konzervatív Kónya Dorka (HVIM tag) aktivisták között lobbant fel.
Kónya Dorka rávilágított, hogy fontos az erőszakos és társadalomromboló LMBTQ propaganda kiszorítása az oktatásból és a pszichológiai szegregáció bevezetése az oktatásba, hogy mind az életellenes és az életveszélyes jelenségektől megtisztuljon az ifjúság jövőjét felépítő oktatási rendszer.
Továbbá számos problémával küzd jelenleg a hazai oktatás, melyeket érdemes áttárgyalni.
Az oktatásnak ma emberségesnek, korszerűnek és interaktívnak kellene lennie! Boncolgassuk ezt mélyebben!
Az oktatásügy az a politikai terület, amely jelenleg hazánkban a legsúlyosabb problémákkal küzd, ezzel együtt pedig a legérdekesebb politikai programtéma a magyar társadalom számára.
Mindezen tényezők tudatában kitüntetett figyelemmel kell megtoldanunk ezt a pontot!
Az oktatást, avagy a kötelező közoktatást arra tervezték, hogy alapműveltséget adjon az állampolgároknak, hogy életképesek lehessenek.
Az oktatás a nemzet magja.
Ennek tekintetében pedig az egyik legfontosabb nemzetpolitikai terület, mellyel következetes és FELELŐSSÉGTUDATOS polgárokként foglalkoznunk kell. Szükség van tehát egy oktatáspolitikai programra, amely meghatároz egy általános oktatásügyi rendszerelméletet.
Magyarországon a jelenlegi oktatási rendszer nem a szeretetre, hanem a félelemre épül.
A „Csillagok háborúja” című filmsorozatban Yoda mester a következőt tanította: „A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet, kínt és szenvedést.”
Tehát ha az oktatás nem szeretettel tanít, hanem félelemmel, a diákok nagyrésze nem SZERETNI fogja a tudást, HANEM FÉLNI fog a megmérettetésektől, és GYŰLÖLNI fogja a tanulást.
S mindezek után egyenes útra lép, a liberális hippi világnézet álszabadságának kapuja felé. Ez a gondolatsor sok mindent megmagyaráz.
A jelenlegi ifjúság egy részének liberalizálódása, elsősorban a hibásan működő oktatásból ered.
Égető szükség van tehát egy olyan oktatási rendszerelméletre, amely a félelem helyett a szeretetre építkezik.
A jelenlegi oktatás egy nyers, autokratikus, erőszakos rendszer, mely jellemvonások a gyermektársadalom esetében a legelutasítandóbbak. Ez nem vita tárgya, ez egyszerű tény.
Ezek a terhek még a sötét szocialista korunkból öröklődtek a vállunkra.
Mégis ezeket alkalmazzák a jelenlegi oktatás építőkockájaként, sőt alapköveként.
Az oktatásnak, mint a nemzet magjának elsőrendű feladata, hogy lelki, szellemi és anyagi szempontból felépítse a társadalmat és felemelje a nemzetet. Az oktatás főbenjáró feladatai az erkölcsi nevelés, a készségfejlesztés, és a kreativitásfejlesztés.
Ezen feladatokból a magyarországi oktatás, EGYET SEM TELJESÍT! Hazánk oktatása nem tesz mást, mint meggyöngíti, ennél fogva lezülleszti, továbbá szolgalelkűvé gyúrja a társadalmat, és neurotikus magyar „erőforrások” tömegeit gyártja le.
Az oktatásnak nem csak a diákokat kell köteleznie a tanulásra, hanem önmagát is köteleznie KELLENE az emberséges és korszerű tanításra.
A félelem a gyengeség alapköve, a nép gyengesége pedig az elnyomó uralom záloga.
A tanórák számát és a tananyag mennyiségét megduplázták, ezzel a diákságot túlterhelték, és ellehetetlenítették számukra az eredményes tanulás, a művelődés lehetőségét.
Miközben az oktatás célja a népművelés, a jelenlegi oktatás gyakorlati eredménye a népbutítás.
Ezek szerint a JELENLEGI OKTATÁS éppen AZT TESZI, AMI ELLEN léteznie kellene.
Az állami tanmenet részéről az értékes tudás tanítása helyett az értéktelen információk magoltatása, és ezzel együtt a valódi értékes tudás meggyűlöltetése a gyakorlati realitás.
A gyermek egyvalamiről ismerszik meg: mindig kérdez.
Ebből a tényből kiindulva fel kell tennünk a kérdést, miszerint: Az iskolában miért nincsen lehetősége a gyermeknek, a diáknak kérdezni? A gyermek csillapíthatatlan tudásszomját korunk oktatása hazánkban nem kielégíti, hanem tudásátadás nélkül könyörtelenül megsemmisíti.
Egyetlen megoldás van: Magyarországon az oktatást humanizálni, korszerűsíteni, és interaktivizálni kell.
Ez a valódi fejlődés útja, s célja egy szárnyaló és büszke nemzet felemelkedése.
Erről a problémáról kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom beszélt eddig az országgyűlésben 2019. december 4-én, amelyről egy videó is készült, „Az oktatásról mindenkinek a túlterheltség jut eszébe” címmel (https://www.youtube.com/watch?v=Q9Kl2gtPgRg).
Akkoriban is nagy pedagógustüntetések zajlottak a magyar utcákon, ahogy régebben is, és ahogy napjainkban is elő-előfordul. A közbiztonság mellett az oktatással van a másik súlyos probléma ebben a szerencsétlen országban. Probléma tehát van bőven.
Ha nem öntözzük a facsemetét, ne csodálkozzunk, ha kiszárad! Ha gyermekeinknek nem adjuk meg a tudás lehetőségét, ne csodálkozzunk, ha nem nőnek fel, és gyermekek maradnak!
Rend, kultúra, műveltség! Minőségi oktatást követelünk!
Apró lépésekkel is elkezdhetjük a változást. Ha a szülők, akik felismerik a temérdek problémát, a tüntetéseken kívül annyit még megtehetnek, hogy a saját kezükkel építik fel gyermekeik jövőjét, és az oktatási rendszer helyett ők maguk terelgetik a diákokat az élet útján, példának okáért könyvek ajánlásával.
Ha az oktatás nem változik, legyünk hát mi az oktatás! S váljanak a szülők tanítókká, a könyvek tananyaggá!
A könyv tudás, s a tudás hatalom. Adj tudást a kézbe!
S legott felvirágzik, a jövő nemzedéke. A nemzetet a halhatatlanság teszi nemzetté, s a nemzet halhatatlanságának záloga az ifjúság. A fiatalság a jövő nemzedéke. S ha nem tápláljuk, nemzetünk elbukik. Egy bukott nemzet vétkére pedig, nem egy bukott kormány vétkeként emlékezik meg a történelem. A felelősség tehát nem csak a kormányé és a pedagógusoké, hanem mindannyiunké, az egész nemzeté.
A jövőt nem a szavak fogják felépíteni, hanem a TETTEK!
Ha rossz a gyümölcs a háznál, mert a kertész nem öntözi a fát, elkezdünk panaszkodni neki, hogy rossz kertész, miközben előttünk van a vízzel teli kancsó? Csak egy karnyújtás. Csak egy kézmozdulat. Lenne. Miért nem kezdjük el mi öntözni a fát? Mi tart vissza? Tényleg az a megoldás, hogy ha rossz a vezetőség, kimegyünk panaszkodni az utcára? Ettől nem fog változni semmi. A kapitalista kormánypárt öreg, és egyre csak öregszik. Már nem fog megváltozni.
Változzanak és változtassanak hát a szülők! Hiszen az ő felelősségük a gyermekeik felnevelése!
Minden gondoskodást az államtól várni baloldali filozófia.
Ha a kormány nem változik, változzunk mi, és szolgáljunk alapkövéül, annak a bizonyos szebb jövőnek!
Két szempontból lehet három kategóriára bontani az oktatást: gazdaságpolitikai és rendszertani szempontból.
Kezdjük a kevésbé lényegessel, a gazdasággal! Létezik baloldali állami oktatás, jobboldali magánoktatás, és középutas/harmadikutas oktatás. Természetesen a legműködőképesebb modell a harmadik arany középút.
Hazánkban jelenleg állami oktatás működik. Ezen rendszer esetében egy állami tanmenet teljhatalommal uralja az oktatást. Ennek velejárója az egészséges szabadverseny kiszorítása az oktatásból, melynek következetes hátránya a pedagógustársadalom általános motiválatlansága. Ennek oka az, hogy ha az iskolák többsége állami fenntartású, nincs okuk jobban teljesíteniük a többinél, mert nem fenyegeti őket a csőd veszélye, így a tanárokat sem fenyegeti az, hogy elveszítik az állásukat, mert nem teljesítenek olyan jól, mint a szomszéd iskolák. Így a pedagógustársadalom tekintetében szisztematikusan kialakul egy olyan létállapot, ahol az iskolák többségében a tanárok motiválatlanok, és végeredményként a maximalizmust megfosztja trónjától a minimalizmus szelleme, amely mondanom sem kell, óriási probléma.
Ez a hiány azonban nincs jelen a szabad magánoktatás rendszerében. Ellenben más hiány igen, mégpedig az állami szerepvállalásé. A magánoktatási rendszerben az állam kivonul a közoktatás területéről, és teljes szabadságot ad a magániskolák üzemeltető tulajdonosainak kezébe, melynek következes hátránya lehet különböző szélsőséges ideológiák gátlástalan propagálása a diáktársadalom, avagy a társadalom legmanipulálhatóbb rétege, az ifjúság körében, amely mondanom sem kell, óriási probléma lenne.
A harmadikutas közoktatásban az állam nem maximális, hanem minimális szerepvállalást gyakorol, hogy szabadteret biztosítson a pedagógustársadalom egészséges szabadversenyének, de ugyanakkor kontroll alatt tartja az intézményeket, és nem enged szabadteret szélsőséges ideológiák önkényes propagálásának.
Igaz, hazánkban hivatalosan vegyes oktatás működik, mely azonban egy negyedik út, ugyanis ritka esetben működnek magániskolák is. De az oktatási intézmények döntő többsége állami fenntartás alatt működik.
Térjünk rá a második szempontra! Egy társadalom rendszertani szempontból is háromféle oktatást képes működtetni. Létezik szélsőjobboldali autokratikus oktatás, szélsőbaloldali liberális oktatás, és harmadikutas hierarchikus oktatás.
Természetesen ezen szempontból is a harmadikutasság a megoldás.
Hazánkban a 20. század közepe óta egészen a mai napig autokratikus oktatás működik.
Az oktatás a nemzet magja, melynek elsőrendű célja hazánk halhatatlanságának záloga, a jövő nemzedéke, az ifjúság felemelése lelki, szellemi és anyagi szempontból. Az ifjúság felemelése pedig a nemzet felemelkedésének záloga. Összefoglalva tehát az oktatásnak, avagy a nemzet magjának elsőrendű kötelessége a nemzet felemelése.
Ezen tételsor olyannyira egyszerű, amennyire igaz.
Mindháromfajta oktatási rendszer három-három alappillérből épül fel. Az autokratikus oktatás magas tanóraszámmal, párbeszéd- és demokráciamentességgel, illetve frontális pedagógiai kommunikációval, avagy ultrakapitalista, szociáldarwinista szellemiséggel működik, vagy inkább nem működik.
Vizsgáljuk meg e három pillért részleteiben is, és határozzuk meg, hogy a felsorolt pillérek milyen célból működnek, és milyen statisztikai adatokkal is alátámasztható össztársadalmi következményekkel járnak!
Forrás: „Székesi Marcell: Az ember alkonya” című könyv (megrendelhető azemberalkonya@gmail.com email-címen)
Kiemelt kép: magyarjelen.hu
