Hát nem látjuk? Balassagyarmaton minden rendben van!

Interjút készítettünk Dócs Dávid országgyűlési képviselővel, miután Rétvári Bence államtitkár korábban a balassagyarmati kórházzal kapcsolatos kérdésére gyakorlatilag annyit felelt, hogy a kormány mindent megtesz a kiemelkedő – elnézést „stabil” (a szerk.) – ellátás biztosításáért, és a kórház számíthat a kormányra, de természetesen azért jó tisztában lenni azzal, hogy semmilyen probléma nincs a kórházban. Tehát tömören: Nem látjuk? Balassagyarmaton minden rendben van.

Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy korábban egy kórházi közleményben olvashattuk, hogy az év végére bezár a szülészet-nőgyógyászati osztály, mivel egy hosszú megbetegedés miatt a kórház nem tud orvost biztosítani a területre. Ezt követően pedig az önkormányzat is kiadott egy kérdőívet a korházi ellátással, illetve annak működésével kapcsolatban, melyben főként a problémákra keresték a válaszokat. Bár Dócs korábban is szólalt fel a témában, de úgy néz ki, hogy a K6283 számú kérdésre, a belügyminiszter helyett Rétvári Bence államtitkár által december 11-én adott válasz sokaknál kiverte a biztosítékot.

„A pletykákon alapuló értesüléseit cáfolva tájékoztatom, hogy a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet stabil, biztosított a lakosság egészségügyi ellátása.” – kezdi válaszát Rétvári Bence államtitkár. Miért csak pletykákon alapulnak az értesülések?

Mindenki fél, főleg vidéken. A Fidesz túlsúlya olyan befolyással rendelkezik, hogy senki nem meri elmondani az igazat, aki pedig megteszi, fű alatt, nem vállalva a nevét, arcát. Ápolók, orvosok, szaktekintélyek keresnek fel minket az ország számos pontjáról, de mindenki félti a munkahelyét. Elég egy rossz emberrel kikezdeni és etikai eljárások és olyan hosszas, meghurcolás kezdődik, amit senki nem vállal fel, ráadásul ez akár a munkájukba is kerülhet, a megaláztatáson túl. Így pedig nem csoda, ha megerősített információk hiányában pletykaként kell hivatkoznunk az értesüléseinkre.

A kormány szerint a balassagyarmati kórház működése stabil. Stabil?

A jelenlegi információink szerint nem. Nincs sem orvos, sem ápoló, sem pénz. Az épületek kihasználatlanok, a struktúra szétszórt, nincs egy egységes intézményvezetési terület, ezek szétszórtan helyezkednek el az intézmény területén. A Semmelweis Egyetem gyakorló kórházaként is nagy lehetőségeket biztosít, de a források hiányában nem tud fejlődni a kórház, ez pedig egyértelműen rányomja bélyegét az ellátás színvonalára. Rétvári Bence államtitkár állításával szemben, ha minden olyan jól működne, mint azt előadják, akkor a balassagyarmati Fideszes polgármester nem arról kérné ki a lakosság véleményét, hogy mi a legnagyobb probléma a kórházzal. Ennek ellenére mindenki úgy tesz, és a kommunikáció is arra épül a kormánynál, hogy Balassagyarmaton minden rendben van.

Ön szerint miért olyan jelentős a balassagyarmati kórház?

Ez a kérdés magától értetődik. Stratégiai helyen található, ráadásul nagy az ellátási területe. Egy olyan vármegyében, mint Nógrád, meg kell becsülni mindent, ami van, mert új aligha fog érkezni. Azért fontos kiemelten a vasútvonalaink védelme, a kórházunk védelme, az iskoláink védelme, mert ha bezárják őket, talán ötven év múlva sem nyitnak újat helyette. Balassagyarmat kiváltságos helyzetben van, hiszen jó esetben Losoncból, Salgótarjánból, Vác felől jól megközelíthető. És ez biztosítja, hogy a betegek nagy távolságból is be tudjanak menni a kórházba.

Van olyan terület, ami kiemelten fontos, de a kórház nem rendelkezik vele?

Jelenleg, ami tömegeket érint az év végéig nem üzemelő szülészet- nőgyógyászat. Egyértelműen emberhiány van és nem csak a szakemberek terén, hanem demográfiai értelemben is. A kettőt kicsit összekötném, hiszen négy gyermekes apukaként tisztában vagyok a szülészet kényelmi funkciójának fontosságával is. Elsősorban azoknak a kismamáknak, akik év végéig akarnak szülni, Salgótarjánba, vagy Vácra kell menniük, hiszen itt jelenleg nem tudnak. Ez egy vajúdó nőnek nagyon hosszú út.

Másfelől, Nógrád vármegye a legkisebb népességszámú megye, mely az elmúlt tíz év alatt lakosságának 10%-át veszítette el. Ezen a tendencián az nem fog segíteni, hogy a nők nem tudnak szülni Balassagyarmaton, márpedig, ha az orvoshiány, és az ebből következő kórházminőség továbbra is fennáll, akkor a fiatal párok nem fognak letelepedni a környéken, tehát élhetetlen lesz Balassagyarmat és környéke. A felsőoktatás hiánya miatt Nógrád vármegyéből így is inkább elvándorolnak a fiatalok, mintsem bevándorolnának ide. Nem csoda, hiszen a táj szépsége és a történelmi örökségeink önmagukban nem fogják idevonzani a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat, akik a nehezen összekuporgatott pénzükért szeretnének olyan környéken élni, ahol a szükségleteiket kielégíti az infrastruktúra. Erre a jogos igényre a kormány válasza az, hogy „Hát nem látjuk? Balassagyarmaton minden rendben van!”

Többször szó esett az oktatásról is. Zárásképp egy erre vonatkozó kérdéssel készültem. Ön szerint mi a probléma az oktatásüggyel általánosan és helyi szinten?

Ez egy sok rétegű probléma és nem lehet egy interjú alatt mindenre részletesen kitérni. Összességében azt mondanám, hogy a tanár megbecsülése vagy anyagi megbecsülése hiányzik, a szigor alkalmazásának lehetősége, és a szeparált oktatás hiánya. Ezekre kicsit részletesebben is kitérnék. A tanárok anyagi megbecsülése azért fontos, hogy jól érezze magát a munkájában, szívesen csinálja, szívesen képezze magát. Így több tudást tud és akar átadni. A munkarendjük korlátok közé szorítása is fontos, hiszen ugyan úgy családos emberekről van szó, akik gyakran otthon még a saját gyermeküket is tanítják, vagy korrepetálják őket, sőt, gyakran adnak különórákat.

Ugyanakkor a szigor is nagyon fontos, amit a tanár jelenleg alkalmazhat, pontosabban, amit nem alkalmazhat. Gyakorlatilag semmilyen érdekérvényesítő eszköz nincs a kezében. Az egyes beírása nem értelmezhető, mert az érdemjegy a tanuló teljesítményét kell tükrözze, nem a magaviseletét. És ehhez kapcsolódik a szegregáció gondolata is, hiszen azokat a tanulókat, akik az órákat zavarják és folyamatosan hátráltatják az óra menetét, ki kell emelni, és egy számukra kialakított tanrend mellett, speciális oktatásban részesíteni.

Ha tetszett a cikk, kövessen minket Facebookon és olvasson tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális Egyéb kategória

A Mi Hazánk Ifjai a Lengyel Nagykövetség előtt tiltakozott

A lengyel-magyar barátság napja alkalmából tiltakozott a Mi Hazánk Ifjai a balliberális lengyel kormány történelemhamisítása ellen a Lengyel Nagykövetség előtt. Binder Csaba (a Mi Hazánk Ifjai elnöke) elmondta: „A lengyel fiatalok nemzeti öntudatát tönkretevő tantervvel állt elő a nemrég felállt lengyel balliberális kormány. Olyan történelmi tényeket színeztek át, amelyek nagyon fontos és meghatározó részei voltak […]

Továbbiak
Egyéb kategória Közéleti Külföld

Nincs kampány, szóval csak a Mi Hazánk törődik a székelyekkel

Érdekes valóságról fest absztrakt képet amikor március 10-én, a székely szabadság napján csak a Mi Hazánk Mozgalom helyez el koszorút egy megemlékezésen. Természetesen ezen nincsen meglepő. Kiváltképp, ha valaki ismeri a Fidesz azon politikai hozzáállását, mely szerint kampányidőszakon kívül nem is fontos a határon túli magyarság helyzete. És természetesen itt ezt a balosoknak is ugyan […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Egyéb kategória

Sínek mellett szexelő párt gázolt majdnem a HÉV

Részegen szexelt egy pár a sínek mellett, de a HÉV elrontotta a forró hangulatot. Új értelmet nyert az „elkapott a hév” kifejezés. A figyelemreméltó eset néhány napja történt Budapest déli részén a Lechner Ödön fasornál az esti órákban. A HÉV ugyan nem gázolta el a szerelmeseket, de a férfit magával sodorta és nem sokon múlt, […]

Továbbiak