Ma van a lengyel-magyar barátság napja

A mai napon, március 23-án van a magyar-lengyel barátság napja,
melyet az Országgyűlés 2007. március 12-én fogadott el ellenszavazat
és tartózkodás nélkül. A két nép közötti baráti kapcsolatnak számos
történelmi vonatkozása van, melyek a mai napig meghatározzák a
Lengyelország és Magyarország közötti erős viszonyt.

A két állam megalapítása között több hasonlóság is fellelhető, hiszen
mindkettő az ezres évek idején alakult, és mindkettő a keresztény
gyökerekre építette értékrendjét.

A lengyel-magyar barátság történetének első komolyabb szála nem
sokkal a két ország megalapítását követően kezdődött, hiszen Szent
László lovagkirályunk Lengyelországban, Krakkóban látta meg a
napvilágot, akinek édesanyja is lengyel származású volt.

A két nép már a korai időkben kölcsönösen segítette egymást a
fenyegetést jelentő ellenfelektől, többek között a német császártól és a
cseh királytól is, egy vereség esetén pedig egyik segítette a másikat
elszállásolással és más, hasonló támogatásokkal.

,,Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza
borát”

A lengyel-magyar barátság napjáról a Mi Hazánk a közösségi médiák
felületein megosztható grafikákkal emlékezik, melyek közül Dócs Dávid,
az Országgyűlés Magyar-Lengyel Baráti Csoportjának alelnöke is
közzétett.

Történelmi

Volt egyszer egy vágóhíd Balassagyarmaton

Két apropó is vezetett a cikk megszületéséhez. Egyrészt egy baráti beszélgetés alkalmával vetődött fel a PENOMAH (Pest-Nógrád Megyei Állatforgalmi – és Húsipari Vállalat) balassagyarmati üzemegységének múltja, benne többek között a civilek által „feketén” beszerzett hústömegekkel és a mára lassan kihalófélben lévő régi szakembergárdával. Másfelől otthoni képkeresés közben előkerült egy archív fotó, amely a Kóvári úti […]

Továbbiak
Történelmi

Halállal lakolt a mártír katonatiszt a bíboros kiszabadításáért

Sorsuk történelmi távlatokban szinte csak pillanatnyi időre fonódott össze, mégis Pálinkás-Pallavicini Antalra mártírhalál, Mindszenty Józsefre száműzetés várt. Éppen hatvannyolc esztendeje, 1956. október 30-án szabadították ki a rétsági katonák felsőpetényi házi őrizetéből a bíboros-hercegprímást. A forradalom első októberi napjaiban még meglehetősen nagy csend honolt a felsőpetényi Almássy-kastély környékén, és csak néhányan tudták, hogy ott, a szögesdróttal […]

Továbbiak
Történelmi

Daruval döntötték le Balassagyarmaton a szovjet emlékművet

Egyetlen puskalövés nélkül, békésen zajlottak le Balassagyarmaton az 1956-os októberi események. A szabadságharc leverését követően természetesen nem maradhatott el a megtorlás: Ábel Lajost halálra verték a pribékek, míg a többi főszereplő súlyos börtönbüntetéseket szenvedett. Az Ipoly-parti városban történt fejleményeket annak idején az egyik közeli szemtanú, Paule László mesélte el 2001-ben e sorok írójának. A Madách-ligeti […]

Továbbiak