172 éves az Arany János által írt Családi kör

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki számos mély, az ember lelkéhez közel álló témát dolgozott fel verseiben és prózáiban egyaránt. A család, mint társadalmi egység, szintén gyakran előkerül Arany műveiben, de talán legismertebb költeménye erről az egyszerű címmel bíró Családi kör, amelyet 1851-ben írt, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A költemény az író saját életéből merítve szól a család fontosságáról, az egymás iránti tisztelet és szeretet jelentőségéről.

Arany János az elnyomó Bach-korszak alatt és az osztrákok megszállása idején igen letört hangulatú volt, hiszen támogatta a magyar szabadság ügyét. Eszmei kilátástalanságának ellenére a Családi kör című műve, bizonyos formában felidézve gyermekkorát, egy igen derűs légkört teremt az olvasó számára, hiszen Arany megjeleníti és kiemeli a család körforgását, annak pozitív vonatkozásaival együtt.

Ez az egység, amely a családot összetartja, az idő múlásával is megmarad, hiszen a család tagjai mindig ott lesznek egymás mellett. Az Arany által megalkotott családi kör nemcsak a családtagokkal, hanem az évszakokkal, az idő múlásával és a természet körforgásával is összhangban van.

A vers további sorai azonban azt mutatják, hogy nem mindig egyszerű az együttélés, mivel a családtagoknak különböző szerepeik vannak, melyet az író szintén megjelenít művében. Az együttéléshez szükséges tisztelet és szeretet azonban meghaladja az egyéni érdekeket, hiszen a család tagjai nemcsak egymással, hanem a külvilággal szemben is egységet alkotnak, melyet az író szintén felidéz.

Az Arany által bemutatott családi kör nemcsak a tagok közötti kapcsolatokra vonatkozik, hanem az értékek megőrzésére is. A család így a hagyományok őrzőjévé is válik, amely megóvja az értékeket és továbbadja azokat a következő generációknak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális Belföld Felvidék Történelmi

Szlovákia nem elszakított terület?

Szlovák államfőaspiráns: „Nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni. Amíg így értelmezi valaki a szomszédját, addig a történelem túszai leszünk.” A szlovák államfői posztért versenybe szálló Ivan Korcok korábbi külügyminiszter a kiemelt ügyek között említette Szlovákia Magyarországgal kapcsolatos viszonyát. Külpolitikai programját bemutatva hangsúlyozta, hogy Szlovákiának a történelem jó oldalán kell állnia. Hangsúlyozta: „Szlovákia számára […]

Továbbiak
Történelmi

A salgótarjáni sortűz tragédiája

Az 1956-os események elsősorban a fővároshoz köthetőek, s mivel már akkoriban is ez a város volt az ország központja minden értelemben, ezen nincs is semmi csodálkozni való. Ellenben azt is fontos megemlíteni, hogy a magyar vidék sem maradt csendben a forradalom napjaiban, sőt, aktívan kivette a részét a kommunizmus elleni harcból, amely a népfelkelés leverését […]

Továbbiak
Belföld Közéleti Történelmi

Holokauszt: egymilliárd – ’56: nulla

Nem, ez a legjobb szándékkal sem valami megye 4-es sporthír lesz, ez sajnos a valóság. Amíg a magyar kormány egymilliárd forint támogatást ad a holokauszt 80. évfordulójára, addig a „nagy rendszerváltó fiatal demokraták” kormányzása idején egyetlen 1956-os múzeum üzemel Kiskunmajsán. Ne legyenek illúziói a kedves olvasónak, természetesen az ’56-os múzeum állami támogatás nélkül üzemel. Hiszen […]

Továbbiak