172 éves az Arany János által írt Családi kör

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki számos mély, az ember lelkéhez közel álló témát dolgozott fel verseiben és prózáiban egyaránt. A család, mint társadalmi egység, szintén gyakran előkerül Arany műveiben, de talán legismertebb költeménye erről az egyszerű címmel bíró Családi kör, amelyet 1851-ben írt, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A költemény az író saját életéből merítve szól a család fontosságáról, az egymás iránti tisztelet és szeretet jelentőségéről.

Arany János az elnyomó Bach-korszak alatt és az osztrákok megszállása idején igen letört hangulatú volt, hiszen támogatta a magyar szabadság ügyét. Eszmei kilátástalanságának ellenére a Családi kör című műve, bizonyos formában felidézve gyermekkorát, egy igen derűs légkört teremt az olvasó számára, hiszen Arany megjeleníti és kiemeli a család körforgását, annak pozitív vonatkozásaival együtt.

Ez az egység, amely a családot összetartja, az idő múlásával is megmarad, hiszen a család tagjai mindig ott lesznek egymás mellett. Az Arany által megalkotott családi kör nemcsak a családtagokkal, hanem az évszakokkal, az idő múlásával és a természet körforgásával is összhangban van.

A vers további sorai azonban azt mutatják, hogy nem mindig egyszerű az együttélés, mivel a családtagoknak különböző szerepeik vannak, melyet az író szintén megjelenít művében. Az együttéléshez szükséges tisztelet és szeretet azonban meghaladja az egyéni érdekeket, hiszen a család tagjai nemcsak egymással, hanem a külvilággal szemben is egységet alkotnak, melyet az író szintén felidéz.

Az Arany által bemutatott családi kör nemcsak a tagok közötti kapcsolatokra vonatkozik, hanem az értékek megőrzésére is. A család így a hagyományok őrzőjévé is válik, amely megóvja az értékeket és továbbadja azokat a következő generációknak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Felvidék Helyi Történelmi

A magyarellenes Štúrt ünnepelte a budapesti oktatási intézmény

„A szlovák nyelv feltámadásának a napja. 1843. február 14-én Ľudovít Štúr kifejezte azonelgondolását, hogy szükség van egy új írott nyelv elfogadására, amely minden szlovákotegyesítene.” Ez a mondat olvasható szlovák nyelven a Budapesten működő Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda,Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium facebook oldalán, amelyet az intézmény február 14-énosztott meg a 19. századi magyarellenes szlovák költő […]

Továbbiak
Aktuális Belföld Közéleti Történelmi

Mi Hazánk Ifjai: Példaképek nélkül nincs jövő!

163 éves lenne Tisza István gróf. „Négy politikai merénylet. Ennyi kellett az egyik legnagyobb magyar politikus megöléséhez. Ha Magyarország egykori kiváló miniszterelnöke, Tisza István gróf még élne, ma ünnepelné 163. születésnapját. Helyette jelen pillanatban is, forog a sírjában. Forog a sírjában annak az országnak a földje alatt, melynek védelmében, vezetőjeként, halála napjáig harcolt hazánk ellenségei, […]

Továbbiak
Történelmi

A somoskői csoda és a macskakövek

Február 15-én ünnepelte centenáriumát Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése az anyaországhoz, miután 1920. június 4-én, a trianoni békeparancs ratifikálásával elcsatolták mindkettőt az újonnan alakult Csehszlovákiához. Érdekesség, hogy a két település visszatérése az utolsó, mindmáig érvényben lévő területi gyarapodásunk, hiszen a bécsi döntések és a világháború alatt erővel elfoglalt területek az ismert okok miatt ismételten elkerültek tőlünk […]

Továbbiak