172 éves az Arany János által írt Családi kör

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki számos mély, az ember lelkéhez közel álló témát dolgozott fel verseiben és prózáiban egyaránt. A család, mint társadalmi egység, szintén gyakran előkerül Arany műveiben, de talán legismertebb költeménye erről az egyszerű címmel bíró Családi kör, amelyet 1851-ben írt, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A költemény az író saját életéből merítve szól a család fontosságáról, az egymás iránti tisztelet és szeretet jelentőségéről.

Arany János az elnyomó Bach-korszak alatt és az osztrákok megszállása idején igen letört hangulatú volt, hiszen támogatta a magyar szabadság ügyét. Eszmei kilátástalanságának ellenére a Családi kör című műve, bizonyos formában felidézve gyermekkorát, egy igen derűs légkört teremt az olvasó számára, hiszen Arany megjeleníti és kiemeli a család körforgását, annak pozitív vonatkozásaival együtt.

Ez az egység, amely a családot összetartja, az idő múlásával is megmarad, hiszen a család tagjai mindig ott lesznek egymás mellett. Az Arany által megalkotott családi kör nemcsak a családtagokkal, hanem az évszakokkal, az idő múlásával és a természet körforgásával is összhangban van.

A vers további sorai azonban azt mutatják, hogy nem mindig egyszerű az együttélés, mivel a családtagoknak különböző szerepeik vannak, melyet az író szintén megjelenít művében. Az együttéléshez szükséges tisztelet és szeretet azonban meghaladja az egyéni érdekeket, hiszen a család tagjai nemcsak egymással, hanem a külvilággal szemben is egységet alkotnak, melyet az író szintén felidéz.

Az Arany által bemutatott családi kör nemcsak a tagok közötti kapcsolatokra vonatkozik, hanem az értékek megőrzésére is. A család így a hagyományok őrzőjévé is válik, amely megóvja az értékeket és továbbadja azokat a következő generációknak.

Történelmi

Kicsinyített mása érkezett meg először a városba az oroszlános szobornak

A Palóc-liget legnépszerűbb köztéri alkotásának számított a múlt század második felében az első világháborús hősöknek állított úgynevezett oroszlános szobor Balassagyarmaton. Rengeteg családi kép, egyéb fotó készült a kőből faragott állat előtt-mellett és rajta. Az 1923 óta immár rendezett tanácsi joggal rendelkező Ipoly-parti város elöljárói Keviczky Hugó szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a Hősök emléke… Bővebben

Bővebben...
Történelmi

Négymillió forintot zsákmányoltak 25 éve a berceli postarablók

Negyed századdal ezelőtt, az utolsó 1-es számmal kezdődő „ezres napokra” fordulva a nyugat-nógrádi térség fejleményeire visszatekintve akadt iskolai névadó, emléktábla-avató, illetve nem kis feltűnést keltett, hogy két elvetemült fickó kirabolta a berceli postahivatalt. Már a záráshoz készülődtek 1999. december 9-én, csütörtökön délután négy óra tájban a berceli postán, amikor két férfi lépett be az épületbe,… Bővebben

Bővebben...
Történelmi

Nyolcvan éve „szabadult fel” Balassagyarmat

A kommunista-szocialista rendszerek bő négy évtizeden keresztül kiemelt ünnepnek tekintették Balassagyarmaton december 9. napját, mondván a második világháború végéhez közeledve 1944-ben ezen a napon nyomultak be a városba és foglalták el a települést a szovjet csapatok, és a katonákat egészen a rendszerváltásig „felszabadítóként” övezte kitüntetett figyelem az Ipoly-partján. A 2. Ukrán Front Plijev tábornok parancsnoksága… Bővebben

Bővebben...