172 éves az Arany János által írt Családi kör

Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki számos mély, az ember lelkéhez közel álló témát dolgozott fel verseiben és prózáiban egyaránt. A család, mint társadalmi egység, szintén gyakran előkerül Arany műveiben, de talán legismertebb költeménye erről az egyszerű címmel bíró Családi kör, amelyet 1851-ben írt, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A költemény az író saját életéből merítve szól a család fontosságáról, az egymás iránti tisztelet és szeretet jelentőségéről.

Arany János az elnyomó Bach-korszak alatt és az osztrákok megszállása idején igen letört hangulatú volt, hiszen támogatta a magyar szabadság ügyét. Eszmei kilátástalanságának ellenére a Családi kör című műve, bizonyos formában felidézve gyermekkorát, egy igen derűs légkört teremt az olvasó számára, hiszen Arany megjeleníti és kiemeli a család körforgását, annak pozitív vonatkozásaival együtt.

Ez az egység, amely a családot összetartja, az idő múlásával is megmarad, hiszen a család tagjai mindig ott lesznek egymás mellett. Az Arany által megalkotott családi kör nemcsak a családtagokkal, hanem az évszakokkal, az idő múlásával és a természet körforgásával is összhangban van.

A vers további sorai azonban azt mutatják, hogy nem mindig egyszerű az együttélés, mivel a családtagoknak különböző szerepeik vannak, melyet az író szintén megjelenít művében. Az együttéléshez szükséges tisztelet és szeretet azonban meghaladja az egyéni érdekeket, hiszen a család tagjai nemcsak egymással, hanem a külvilággal szemben is egységet alkotnak, melyet az író szintén felidéz.

Az Arany által bemutatott családi kör nemcsak a tagok közötti kapcsolatokra vonatkozik, hanem az értékek megőrzésére is. A család így a hagyományok őrzőjévé is válik, amely megóvja az értékeket és továbbadja azokat a következő generációknak.

Aktuális Közéleti Politika Történelmi

Eljött a multikulturalizmus bukása?

„Dávid is legyőzte Góliátot.” – Toroczkai László Az „Elérkezett az identitás alkonya?” című cikkünkben felsorolásra került az a három fő identitás, melyeket a 21. században nyaktiló alá kényszerítettek: erkölcsi, nemzeti, nemi. Boncolgassuk kicsit a nemzeti identitás kérdését! Növekvő bevándorlás, növekvő kivándorlás, a nemzeti identitás felszámolása, a nyugati civilizáció alkonya. Bizonyos szempontból félreérthető a cím, amennyiben nem… Bővebben

Bővebben...
Aktuális Belföld Felvidék Közéleti Politika Történelmi

Trianon videóval emlékeztek meg a Mi Hazánk Ifjai

Hazánk leggyönyörűbb tájain forgattak megemlékező videót a Trianoni Békediktátum aláírásának 106. évfordulója alkalmából a Mi Hazánk Ifjai. A videó elején a síron túlról hallhatjuk vissza Drábik János szavait: „A múlt egy nemzetnek olyan, mint fának a gyökér; ha a gyökeret elvágják, a fát könnyű kidönteni.” Számtalan magyar ember teszi fel a kérdést nap mint nap:… Bővebben

Bővebben...
Balassagyarmat Helyi Nógrád Történelmi

Húsz éve kapta meg hivatalosan Balassagyarmat a Civitas Fortissima címet

Nyirkos, szomorú, hideg, de hómentes időjárás köszöntött be húsz éve, 2006. január 29-én Balassagyarmatra. Az időpont örökre beleivódik a város történelmébe: ekkor kapta meg hivatalosan a település a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet. Az 1919. január 29-i harcos-véres és dicsőséges honmentő események története a második világháború után sokáig teljesen elfeledetten, csak szigorú családi… Bővebben

Bővebben...