Az elmúlt hetekben már szinte minden hírportál tett közzé valamit a hazánkban tomboló ragadós száj- és körömfájás járványról. A járvánnyal az elmúlt több mint ötven évben Magyarországon nem találkoztunk, ám Európában többször is tombolt azóta. Fontos leszögezni: a vírus emberre nagyon kicsi eséllyel terjed át, gyakorlatilag ártalmatlan!
Az 1963-64-es és az 1973-as járvány után Magyarországon nem csak meg lett állítva teljesen a vírus terjedése, hanem teljesen mentessé vált tőle. Az Európai Unióba való belépésünkkel pedig elvárt állapottá vált a mentesség, így mondhatni megváltozott a geopolitikai helyzet a ’73-as járványhoz képest. Ezzel párhuzamosan hazánkban már nem a nagy ellenállósággal rendelkező őshonos vagy magyar fajok dominálnak. Hanem egyre nagyobb teret hódítanak a betegségekkel szemben kiszolgáltatottabb, magas tejhozamú szarvasmarhák.
2001-ben Angliában nagyjából hat millió szarvasmarhát kellett leölni a ragadós száj- és körömfájás miatt. A britek akkor kizárólag fegyelemmel és korlátozásokkal tudták meggátolni a vírus átterjedését a kontinensre. Például leállították még a használt ruha exportot is és még a választásokat is elhalasztották. Ez sokat elmond arról, mennyire fertőző a ragadós száj -és körömfájás.
A vírusról érdemes tudni, hogy annyira kicsinek számít, hogy gyakorlatilag bármi vírushordozó eszközzé válhat. Ruhák, gépjárművek, emberek de akár a széllel is képes terjedni. A rendkívül fertőző vírus nem véletlenül kapta a „ragadós” száj- és körömfájás nevet. A betegséget a szájon és körmöknél megjelenő hólyagok, étvágytalanság, hatalmas fájdalmak jellemzik.
Rendkívüli sajtótájékoztató
Március 28-án az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak a témában, hogy szakmai szempontból is átláthatóvá tegyék a járványt a sajtó és ezáltal mindenki számára.
Dr. Sótonyi Péter az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta, hogy a fertőzésnek nem csak egészségügyi hatásai vannak, hanem komoly gazdasági következményekkel jár. A húsvéti bárányok exportját korlátozták és mint elmondta, a kilónként 2500 forintos ára 1900 forintra csökkent azoknál a felvásárlóknál, ami a járvány ellenére még hajlandó megvásárolni azt. Ez már most több milliárd forintos kárt jelent a gazdaságnak. Azt is kihangsúlyozta, hogy a betegség minden párosujjú patás állatra veszélyes, ezek közül a szarvasmarha a legkiszolgáltatottabb a tüneteknek.
Azt is megtudhattuk, hogy a gazdasági okok mellett az Európai Unió és az Állategészségügyi Világszervezet protokollja miatt kell a beteg állományt kivágni, hiszen a betegség nem gyógyítható, a fájdalmuk nem csökkenthető. Kiemelte ugyanakkor, hogy az állatorvosok, akik a jószág életének megmentésére esküdtek fel, a leölésben személyesen nem vesznek részt. Viszont a vármegyei főállatorvos kell kordinálja a szakszerűség végett.
Védekezés
Szerkesztőségünket a gyakorlati kérdések érdekelték, így arra a kérdésünkre, hogy a vadak tudják-e terjeszteni, illetve milyen sors vár a szabadtartású állatokra, Tenk Miklós, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékvezető azt nyilatkozta, hogy sajnos a vadak között is van erre fogékony faj, ezért a vadászatot mindenképp korlátozni kell, hogy a lehető legkevésbé zavarják meg a vadat. Illetve rengeteg mintavétellel kell feltérképezni az esetleges elterjedését.
Azt is hozzátették, hogy a betegség nem gyógyítható, így a védekezés szempontjából a megelőzés a kritikus fázis. Mivel gyakorlatilag bármi lehet vírushordozó, ezért igyekezni kell az állatmozgások csökkentésére, mely magában foglalja a beteg állat húsától a vadak mozgásáig, a fertőtlenítésen át, az állattartó telepek személy- és gépjármű forgalmának korlátozásáig szinte mindent. Dr. Sótonyi Péter elmondása szerint, talán a legtragikusabb az lenne, ha a vadállományra is átterjedne a betegség. Ennek oka, hogy ebben az esetben a járvány terjedése megállíthatatlan lenne.
Arra, hogy mi a teendője a gazdának, ha már a betegség túllépte a prevenciós időszakot, tehát elkezdett elterjedni, Kocsner Tibor, Biobiztonsági Testület Főtitkár azt válaszolta, hogy csak szigorú fegyelemmel és korlátozással lehet a betegség terjedését a lelassítani, vagy megállítani. Nincs gyógymód, a gazdák állatait pedig meg kell védeni. Ehhez mindenkinek a személyes fegyelmét kérik, hiszen a gazda érdeke is, hogy az állományukat ne számolják fel.
Jelenleg a szakemberek a két északnyugat-magyarországi gócpontot igyekeznek elszigetelni, és meggátolni a járvány tovább terjedését.
Vírushelyzet Magyarországon
A járvány nem csak hazánkban van jelen, hanem Szlovákiában is. Itthon először egy kisbajcsi tehéntelepen ütötte fel a fejét a betegség, majd Levél településen is megjelent néhány héttel később. Összesen nagyjából 4500 állat érintett hivatalosan, bár nem hivatalos információk szerint Devecserben is találtak beteg állatokat. A kitörések környékén 10 kilométeres körzetben a házi sertéseket házi öléssel le kellett ölni, melyet a hatóságoknak kellett bejelenteni mintavétel miatt. A leölt nem vágásérett és a nem vágási céllal tartott sertésekért kártérítést fizettek.
Ezen felül jelenleg tilos állatkerteket, vadasparkokat látogatni, tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény tartása, A védő- és megfigyelési körzetben a vadászat tilos, a megye többi területén a fogékony vadfajokból víruskimutatás céljára mintát kell venni és a Nébih ÁDI-ba küldeni. A vizsgálatok állami költségre történnek, A védő- és megfigyelési zónában diagnosztikai kilövés került elrendelésre.
A teljes sajtótájékoztató itt tekinthető meg.
Ha tetszett a cikk, kövessen minket Facebookon és olvasson tovább!
