Egyre elszomorítóbb a Palóc Múzeum skanzenjének állapota

Egész Nógrád megye első szabadtéri néprajzi gyűjteménye készült el közel száz évvel ezelőtt a balassagyarmati Palóc Múzeum udvarán. A kis skanzen állapota egyre romlik, ám egyelőre nem látni, mikor teremtődik elő elegendő forrás a felújításra.

A Palóc Múzeum udvarán az országban az elsők között alakították ki a szabadtéri néprajzi gyűjteményt

A Nagy Iván által alapított Nógrádvármegyei (később Palóc) Múzeum épülete 1914-ben nyerte el jelenlegi formáját – bár még terveztek egy északi szárnyat is, de az nem épült meg végül -, amihez egy szabadtéri néprajzi gyűjteményt csatoltak az 1920-as években, ez jóval korábban létesült, mint az utóbb nemzetközi népszerűségre szert tett szentendrei skanzen. A paraszti porta, ami ma is látható, ha az ember a Palóc-ligetben járva betekint a kerítésen, Karancskesziből származik. Az elmúlt években azonban ebben a gyűjteményi egységben nem történtek állagmegóvó munkálatok, különösen a tető héjszerkezete kívánna azonnali beavatkozást.

A falusi portaegyüttes állaga egyre rosszabb, nélkülözhetetlenné vált a felújítása

Az erről szóló hírek eljutottak Dócs Dávid országgyűlési képviselőhöz, aki a minap az ügyben kérdést intézett a Palóc Múzeumot fenntartó Magyar Nemzeti Múzeum „feletteseihez”, aminek címzettje Hankó Balázs kulturális – és innovációs miniszter volt. Az „A Palóc Múzeumot fenntartó Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ mikor tesz érdemi lépéseket a veszélyeztetett állapotú, kiemelt kulturális örökség védelmének érdekében?” kérdésre végül a felelet Zsigó Róbert államtitkártól érkezett.

Ennek lényege, hogy a Palóc Múzeum állapota kapcsán a minisztérium megkezdte a felmérést annak érdekében, hogy egy pontos költség – és ütemtervet állítsanak össze a felújítás és állagmegóvás tervezhetőségének érdekében. Hozzátette, a közgyűjteményi központhoz több mint hetven tagintézmény és telephely tartozik, amelyeknek a felmérését párhuzamosan végzik, ezt követően állapítják majd meg, hogy a költségvetésükből ténylegesen mekkora forrást összpontosítanak az egyes korszerűsítési folyamatokra.

Vagyis, az államtitkári válasz szerint semmiképpen sem napokon vagy heteken belül méri fel a fenntartó a gyarmati múzeumi skanzen állapotát, lehetséges, hogy ez a vizsgálat csak bő hónapok elteltével következik be, azaz belátható időn belül aligha esedékes a százéves néprajzi részleg megújulása.

Aktuális

Pénteki gondolatok (41.) – Uborkaszezon

Véget ért a tanév, indul az uborkaszezon. Bár a sokak által közkedvelt és többfajta konyhai felhasználású zöldség (én kimondottan a jófajta erjesztésű kovászos változatot szeretem) példányai még erősen sihederkorú méretben csüngenek a szárakon, maga a kifejezés tökéletesen találó a nyári eseménytelen időszakra. Utána is néztem gyorsan az interneten, honnan ered ez a szó, és ráleltem… Bővebben

Bővebben...
Aktuális

Méltó sírhelyet kapott Horpácson Nagy Iván felesége

A nevezetes múzeumalapító-történész, Nagy Iván születésének kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett emlékév zárásaként avatták fel a horpácsi temetőben a tudós feleségének sírkövét, illetve felállították a Nemzeti Sírkerthez kapcsolódó okosparcella jelzőkövét és tábláját. A rendezvényen felszólalt többek között Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, aki elsősorban a közelmúltban létrehozott okosparcella rendszer jelentőségéről beszélt, ami által a… Bővebben

Bővebben...
Aktuális

Miért nem kap központi támogatásokat Érsekvadkert?

A napokban igen érdekes, a közfigyelmet felkeltő bejegyzést tett közzé az önkormányzat hivatalos facebook-oldalán dr. Őszi Attila Csaba, a nyugat-nógrádi nagyközség polgármestere. Viszonylag terjedelmes beszámolója elején leszögezte, az utóbbi időszakban sokan tették fel neki ugyanazt a kérdést, miként fordulhat elő, hogy más településeken sorra újulnak meg az utak, fejlődik az infrastruktúra-hálózat, míg Érsekvadkerten, épp ott,… Bővebben

Bővebben...